A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Sztahó Eszter Ildikó: Szocialista iparvárosból megyeszékhely. Tatabánya története a 20. században
Sztahó Eszter Ildikó: Szocialista iparvárosból megyeszékhely sara. A vállalat építette és tartotta fenn a kulturális élet központjának számító munkás- és tiszti kaszinókat is. Az élclcmtárak-konzumok olyan munkásjóléti intézmények voltak, ahol eleinte csak az alapvető élelmiszereket, ruházati cikkeket és petróleumot lehetett kapni. 1910-től már szélesedett az árukészlet, és olcsóbb lett, mint a környékbeli kiskereskedők. 1899-ben megnyílt a bányakórház, amely Európa első ilyen jellegű intézménye volt. 1921-ben pedig a síkvölgyi erdő szélén egy tüdöszanatórium is felépült.16 A MÁK Rt. a bányatelepein szinte az élet minden területén kedvezőbb feltételeket biztosított a munkásainak, mint amilyeneket a községek lakói számára a helyi közigazgatás teremthetett volna.17 Azonban a vállalat által létrehozott, intézmények használatát szigorú szabályokhoz kötötték. Tiszti, altiszti és munkáskaszinók szolgáltatásait az azonos réteg tagjai használhatták, ahogyan a település strandfürdőjének medencéit is.18 19 A kolóniák építésével párhuzamosan a MÁK Rt.-nél foglalkoztatott munka- vállalók száma is folyamatosan nőtt, és míg 1900-ban 2200-an, addig 1944-ben már 12600-an dolgoztak a vállalat bányáiban és üzemeiben. 2. táblázat. A MÁK Rt-nél foglalkoztatott munkavállalók száma 1900-1944 között19 Év Tisztviselők Altisztek Munkások Összesen 1900 33 36 2117 2186 1914 129 352 6292 6773 1919 125 391 7054 7570 1924 194 512 10999 11705 1925 193 502 8269 8964 1938 190 431 8026 8647 1944 217 545 11815 12577 1894-ben megépült a Budapest- Újszőny vasútvonal Bánhida mellett elhaladó része, amely rendkívül kedvezően befolyásolta a MÁK Rt. piaci lehetőségeit. 1902 és 1947 között 12 új bányát nyitott Tatabányán, amelyek a korabeli Magyarország legkorszerűbb telepítésű bányatelepei voltak, hiszen itt a bánya- művelés legmodernebb műszaki megoldásait alkalmazták.20 Az iparosítási hullám eredményeképpen a szénhez, mint energiaforráshoz és ipari alapanyaghoz kapcsolódó teljes körű feldolgozó üzemrendszer épült ki. A szénbányák mellett mészkő- és márgabányát is nyitottak, továbbá elektromos erőművek, brikettgyár, portland és bauxit-cementgyár, több mészégető, téglagyárak, alumíniumkohó, 16 Simonik 2006: 20-39. 17 Fürcszné 1992: 91; Öllé 1997: 246. 18 Ravasz 2007: 74. 19 Gombkötő - Horváth - Ravasz - Rozsnyói - Szántó 1. 1972: 65. 20 Ravasz 2007: 64.
