A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Nagy Szabolcs: „Rekonstrukció” és „rehabilitáció”. Veszprém belvárosának Kádár-kori „ modernizálása ”
vő utak tengelyében helyeztünk el egy 16 lakószintes lakóépületet, amely meghatározó jelleggel bír és rendezi a korábbi rendezési tervek heterogén beépítését.- A terepadottságok figyelembevétele is alapelv volt a beépítésnél, a különböző tér- és földplasztikák fejezik ki azokat a városkompozíciós törekvéseket, amelyeket az új funkciók lehetővé tettek.- Rendet kívántunk teremteni a különböző építés technológiák területén, az anyagok felhasználásában, az épülő létesítmények megjelenési formáiban. [...] A fent elmondottak alapján mit javasolt a beépítési terv? Megtartotta az új főforgalmi útvonalnak a városközpontot elkerülő nyomvonalát. Viaduktok építése helyett24 ideiglenesen olyan nyomvonalon vezette tovább a 8-as számú főközlekedési utat, amely lehetővé tette a „közúti forgalomtól mentes" városközpont kialakítását. [...] A kialakult kereskedelmi központ kétszintes épületében - passzázsaival, tetősétányaival egy kissé a régi Veszprém hangulatát próbálta visszalopni az új központba - szaküzletek szolgáltató létesítmények, vendéglátóipari egységek helyezkednek el. Mindezt hangsúlyozva a kétszintes kereskedelmi központnak és az egész városcentrumnak hangsúlyos motívumaként helyeztük el a városközpont centrumát kifejező 16 lakószintes lakóházat. A »Sétáló utca« további részein is hasonló létesítmények kaptak helyet. A kereskedelmi központ köré lakóházak épültek. A városközpont kereskedelmi centrumát egyik oldalon tömör sávház zárja le, míg a másik oldalon pontházak lazán váltakozó ritmusa enged betekintést a régi Főtér átformálása után kialakult kereskedelmi központba.”25 Mint Márton leírásából is kitetszik, terveinek ikonikus jelentőségű eleme volt az ún. 20 emeletes, illetve az azt körülölelő szolgáltatóház, a „lepényház”. E két épület a mai napig meghatározó motívuma a veszprémi belvárosnak. A toronyház városképi jelentősége még épülettársáén is messze túlmutat: bármely irányból közelít is az utazó Veszprém felé, a „20 emeletes” uralja a láthatárt, azt ötlik először szemébe. A tervek és a megindult építkezések fogadtatása nem volt egyértelmű. Nyílt elutasításban a pártvezetőség részéről elfogadott irányelvek a kor politikai viszonyai között ugyan nem részesülhettek, azonban a városban élő „régi veszprémieknek”, illetve polgári gondolkodású egyéb elemeknek jobban tetszett volna a meglévő építészeti örökség megóvása, felújítása, a lakások korszerűsítése, mintsem a falanszterszerű negyed létrejötte. Természetesen a korban olyan fóA közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története 24 A korábbi rendezési terv a 8-as főút belvárosi szakaszára két viaduktot tervezett, így tehermentesítve a szűk utcákat. 25 Márton 1975. 198