A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Nagy Szabolcs: „Rekonstrukció” és „rehabilitáció”. Veszprém belvárosának Kádár-kori „ modernizálása ”
Nagy Szabolcs: Rekonslmkció ’’ és „ rehabilitáció " rum nem létezett, ahol ezen véleményüknek hangot adhattak volna. A Hazafias Népfront rendszeres városfejlesztési ankétjairól szóló tudósítások sem említették az elégedetlenséget.26 Azonban létezett például egy kérdőív, melyben a város fejlődéséről, a lakosok jövőképéről faggatták a helyieket, s ebben szokatlanul sokan adtak hangot nemtetszésüknek a lebontandó épületek kijelölésével kapcsolatban.27 * Ezek a hangok más informális fórumon is meglehetősen erősek lehettek, mint azt áttételesen a velük vitába szálló, őket meggyőzni kívánó újságcikkek is igazolják.26 De nem volt egyöntetű a helyi pártvezetés részéről sem a tervek fenntartások nélküli támogatása. Márton István Thiery Árpád újságírónak is e kettőségre panaszkodott. Nagy felháborodással említette egyrészt, hogy sokan összekeverik a megőrzendő múltat az elavult, megszokott városképpel, másrészt, mint mondta, a helyi vezetők, önös érdekeikből kiindulva próbálják a terv részleteit megmásítani, például azért, mert a helyi építőipar az eredeti tervek szerint nem tudná megalkotni az adott épületet. Nem ily nyíltan, de a tervei szerint zajló építkezésről szóló beszámolóban is panaszkodott kissé az eredeti tervek megvalósítását akadályozó buktatókra.29 Vele szemben a másik oldal sem volt elégedett. Pap János szintén Thierynek nyilatkozva panaszkodott Mártonra. Véleménye szerint tervei túlságosan „íróasztal mellett születettek. Ezenfelül a mesterrel nem lehetett együtt dolgozni, az ellenvélemények megfontolása helyett gyakran megsértődött. Több esetben, mint például az új élelmiszer-áruház tervezésekor, olyannyira alávetette a praktikus szempontokat az esztétikaiaknak, hogy az új épületek szinte használhatatlanok lettek.30 Márton már az építkezéseket, terveit bemutató cikkében is alig rejtetten panaszkodott a körülményekre, „akadályokra”. „A városközpont építése folyik. Egyes részei már az elképzelésnek megfelelően a megvalósulás stádiumába jutottak. A tervezés elvei azonban sok tényező függvényében gyakran csak szenvedélyes viták árán valósulhattak meg. A tervező kollektíva meggyőződése, hogy helyes úton járt az alapvető funkcionális elvek megvalósításában. Enélkül az építészeti program kialakítása és a város korszerű funkciója kompromi sz- szummá vált volna. így például: a 8-as számú grazi út elkerülő szakaszába csatlakozott a beépítési terv alapján a kereskedelmi központot betápláló Szerviz út. A KPM mint a 8-as számú út megvalósítója - melyet egyébként csak az elismerés hangján lehet üdvözölni - abban a kérdésben, ami az útba való csatlakozást illeti, nem volt engedékeny. Pedig 26 27 28 29 30 Az ankétokról rendszeres tudósítások olvashatóak a Napló vonatkozó évfolyamaiban. A kérdőívről Thiery 1981 tudósít. Például az irodalomjegyzékben felsorolt Napló cikkek. Thiery 1981: 131. Thiery 1981: 156. 199
