Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Farkas Jenő: Emlékeim a rédei Esterházy-uradalomról 1926-1944 között
Farkas Jenő Nagyvadetető télen, előtte fogat a két szürkével, 1930-as évek. (Id. Farkas Jenő felvétele) Id. Farkas Jenő főerdőmérnök terve szerint épült szénapajta, 1930-as évek. (Id. Farkas Jenő felvétele) Szakszerű gazdálkodás folyt a rédei erdőben. A soproni erdőmérnök hallgatók is tanulmányozták az erdőművelést tanáruk vezetésével. Vendégünk volt Osztoics bácsi fakereskedő, aki minden évben kora tavasszal megjelent faátvételre. Balogh Lexi bácsi magán földmérő, geodéta is megjelent nyiladékok kijelölésére és Szente Bandi bácsi, aki 1935- ban a rédei erdő kataszteri térképét rajzolta meg. Az uradalom termékeinek nagy részét a kis- nyomtávú vasút biztosította lóvontatta „táréival", melyek Hajmás pusztától a Lesaljai és a Pávaréti (tűzifa)rakodótól a bakonybánki vasútállomásig naponta szállította a tűzi- és rönkfát a tejet, a földekre a tehenészetben termelt trágya, és termények (gabona, kukorica, cukorrépa stb.) szállítását. Az erdészet hat (?) lórés kocsisának vezetője Álló Jani bácsi volt, aki minden hétköznap este 6 órakor apám parancskihirdetésére megjelent. A lórés kocsisok rakták fel-, le a szállított tűzi-, rönkfát és a „Páva réti rakodón faragott" vasúti talpfákat. Farakodó Lesaljapusztán, 1932. (Id. Farkas Jenő felvétele) A kisvasút házunk előtt ment el. Naponta 5-6 lóré délelőtt és délután csak a tűzifát szállította a Páva-réti rakodótól Lesaljára vagy Bakonybánkra szükség szerint. Bakonybánk vasútállomáson rönkszállítás, 1932. (Id. Farkas Jenő felvétele) 240
