Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Farkas Jenő: Emlékeim a rédei Esterházy-uradalomról 1926-1944 között
Emlékeim a rédei Esterházy-uradalomról 1926-1944 között A volt uradalmi magtár, balra a jégverem vége 2011-ben. (Dr. Farkas Jenő felvétele) Ipari létesítmények Háncsfonó tanfolyam Rédén, 1943. (Id. Farkas Jenő felvétele) Az uradalom ipari létesítményekkel a termékek előfeldolgozását is megteremtette. Rédén egy un. lefejő „bakonyi tehenészet" is működött az intézőség felügyelete alatt, melynek naponta fejt tejét éjjel lóréval bakonybánki állomásra, onnan Budapest, Kelenföldre az „Eszterházy tejüzembe" szállították. A tehénistállók sora mellett volt az említett „villanytelep" akkumulátoraival. Vezetője Link Jani bácsi volt, aki a park vaskapuja melletti (régebben kapuőri) lakásban lakott családjával. Lánya Vali Bakonybánkon, a 60-as években jegyző lett. Rédén jelenleg is megvan az egykori uradalmi magtár többszintes épülete, a mellette lévő nagy jégveremmel, melyet télen a tehénistállóktól keletre levő mesterséges kistón termelt jéggel töltöttek fel vadászatok után vadhúsokkal. Itt korcsolyázott télen a falu apraja nagyja. Egy alkalommal szánkózás után ebbe csúsztam bele szánkóstól. Szerencsém volt, hogy azt nem engedtem el és kihúzott egy idősebb fiú. Nem fulladtam a jeges vízbe. Hajmáspusztán 7 km-re Rédétől dél-délnyugatra halastavak, istállók gazdasági épületek voltak. Lesalja pusztán 5 km-re Rédétől délre az 1923- 25 között épült keményítőgyár és az 1926-ban épített kukoricakeményítő gyár üzemelt. Itt dext- rint, krumpli- (burgonya) és kukoricacukrot, szörpöt állítottak elő. A gyárat Chudova cseh származású üzemvezető vezette. Chudobáéknak nem volt gyermekük. Lesalján volt szolgálati lakásuk, mely most a vadásztársaság székháza. A cselédházak mellett istállók és gazdasági épületek is voltak. Vecseny pusztán Rédétől nyugatra 5 km-re az erdőben egy dombháton tehenészet és tejtermelés folyt. A Bakonyszentlászlóhoz tartozó Kenyéri majorban nagy malom, cserép és téglagyár és szeszgyár működött. Lovászpatonán egy 18-20 szobás kastélya volt az uradalomnak, melyet nagyobb vadászatok alkalmával használtak. Vinyesándormajorban fűrészüzemben parkettagyártás is folyt. Vinyesándormajor neve 1910 májusától 1967. május 28-ig volt, korábban és jelenleg is Vinye. A vinyesándormajori parketta- és fűrészüzem 1912-tól működött. Az első háború alatt olasz, szerb és orosz hadifoglyok dolgoztak, segítettek a gazdaságokban. Ők építették az erdei kisvasutat is. Az uradalom kőbányát nyitott a Cuha völgyében horvát és vend kőfejtőkkel a gyönyörű természetvédelmi körzetben (Cuha, Ördögrét ősfenyvesével és a barlangok) mint gyerekek többször voltunk ott szüléinkkel. Győrben tűzifa- és szerelvényárú raktár volt. Ezek az egységek önelszámolók voltak, a jövedelmezőségre törekedtek s ezért dolgozóikat más birtokokhoz képest is szociális „jóllétben" tartották. Ez volt az akkori élet egyik alapja és célkitűzése is. Ilyen létesítmény volt a futballpályával átellenben Rédén, a nagy uradalmi magtár mellett, Farkas Jenő fóerdőmérnök által homok agyag megfelelő arányú keverékével építetett „tiszti teniszpálya". Szüleim Réde életében is részt vettek, ilyen volt egy háncskötő tanfolyam szervezése is 1943-ban. 241
