Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Szabó Imre:Sárosdi Esterházyak a magyar vadászéletben
Sárosdi Esterházyak a magyar vadászéletben egyházi tulajdonú birtokok ilyen jellegű bérbeadására a törvény lehetőséget adott. Esterházynak a káptalan felé lőtt vad beszolgáltatási kötelezettsége nem volt, írásos vadászati eredményadatok nem maradtak. Esterházy Andor megbízásából dr. Fekete Izidor az uradalom ügyvédje 1881. november 24-én levelében értesítette a káptalant, hogy a gróf úr felbontja a szerződést, és a bérleti jogot visszaadja a bérbe adónak. Esterházy Andor neve még egy alkalommal tűnik fel a Velencei-tó vadászattörténetében - 1887-ben elsőként ő szervezi meg a későbbi évtizedekben nemzetközi hírűvé váló tavaszi nagyvadászatokat. 1887-ben a három napos vadászat eredménye 668 darab vízi vad (réce, szárcsa, vöcsökféle) volt, a résztvevő puskások számáról nem maradt feljegyzés. ifj. Esterházy László Ifjabb Esterházy VIII. Lászlót (1891-1966) apja nevelte vadászemberré. Már gyermekkorában rajongott a kutyákért, ha büntetést kapott, akkor este nem etethette meg kedvenceit. 1945-ig ő volt a Magyar Kutyatenyésztők Egyesületének elnöke, tagja volt a Magyar Vizsla Klubnak, a Magyar Vérebtenyésztők Egyletének és a Magyar Tacskótenyésztők Egyesületének. Vezetőségi tagja volt a már említett Nemzetközi Vadgazdálkodási és Vadászati Tanácsnak, 1945-ig a Nemzeti Vadászati Védegylet elnöki tisztét töltötte be. A sárosdi uradalom őzállománya nemzetközi hírű volt, amelyről sógora Széchenyi Zsigmond így írt: „a nála eltöltött tavaszi őzbakcserkészések, megfigyelések, selejtezések nemcsak felejthetetlenül élvezetesek, de rendkívül tanulságosak voltak".5 Az itt végzett vadgazdai munka reprezentánsa az a már 1932-ben országos első helyezett őztrófea, amelynek viselőjét is itt lőtte. Birtokos társaival közösen létrehozta a Sárosd Vidéki Vadászok Vadvédelmi Körzetét, amely az 1930-as-40-es években nemzetközi szinten is elismerést váltott ki, a táji vadgazdálkodás mintaterülete volt Európában és Magyarországon. Ezen a közel 40000 hektáron nemcsak a vadászatot, hanem az erdészeti és mezőgazdálkodási tevékenységet is összehangolták. Az első Magyarországra érkező bérvadászok itt ejthették el a szerződött trófeás vadfajokat, itt vadászhattak hajtásokon fácánra, fogolyra, nyúlra és vízi vadra, növelve az uradalmak bevételét. Ilyen volt az 1937-ben az USA-ból érkező vadászcsoNyúlbefogás a sárosdi vadászterületen (Esterházy Mária fényképalbumából) 209
