Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Bányai Balázs: A sárosdi Esterházy-kastély
A sárosdi Esterházy-kastély lakozott a keleti szárny nagyobb részben szintén zárt folyosójához.69 A legnagyobb átalakítást a keleti szárnyon tervezte Möller. Egyrészt több terem bontásával megszűnt a közvetlen kapcsolat a keleti és az északi szárny között, ahol ezek után a belső udvaron körbefutó folyosó biztosította a közlekedést. Ez a folyosó azonban az északi szárny előtt nyitott volt, és egy ugyancsak nyitott rész kötötte össze a keleti folyosón az ottani beüvegezett szakasszal.70 A két épületszárny között ez által kijárás nyílt az udvarról a parkba. Az 1894 körüli felmérési rajzon méreteket ugyan nem látunk, az alaprajzok arányai mégis arra engednek következtetni, hogy a keleti szárny külső fala belső osztófallá változott, és elé húztak egy újabb teremsort, így duplájára bővítve a szárny alapterületét. Visszatérve most a keleti homlokzatra, a fotókon és az alaprajzon is feltűnik, hogy Möller tervének köszönhetően szimmetrikus homlokzat alakult ki, a középső négy tengelyt magába foglalóan egy kis kiülésű, de a tetőszerkezet által is hangsúlyozott rizalittal. A rizalit előtt terasz húzódott. A kovácsoltvas korlátok kő oszlopainak terveit is Möller készítette. A kőfaragó munkákat illetően fennmaradtak Möller tervei az udvari folyosó és a kémények kő elemeiről is.71 A terveken látható kémények és a teraszkorlát kőoszlopai a szerencsésen ránk maradt fotókon köszönnek vissza. Az épület külső elrendezésének tervei természetesen a legapróbb részletekre is kiterjedtek. A terveken megjelennek az udvar három hosszabb szárnyán végigfutó veranda rajzai is a nyitott, illetve a zárt részről, és az északi és keleti szárny között később más formában megvalósult átjáróról. A vízelvezetéshez és a tetőzet díszítéséhez szükséges bádogos elemeket is Möller rajzolta meg.72 Ekkora átalakítás nyílászárók cseréjével és az új épületrészeken újak gyártásával is járt. Előbbieket illetően a konyhaépület - vagy a Wéber által tervezett mára teljesen elpusztult szárny, vagy az északi, eredeti nyílászáróitól mára nagyrészt megfosztott szárny - folyosójára és udvar felé néző homlokzatára tervezett 11 ablak rajza maradt ránk.73 Az udvart északról határoló melléképülethez új ajtók tervei is készültek, mint a pincelejáró ajtaja, egy keresztajtó, és folyosó ajtó.74 A Möller tervei szerint szélesített szimmetrikus keleti szárnyhoz készült tervek közül ránk maradt az ablakok és a teraszajtó terve. A „sárosdi kastély ajtók" fejlécű, megrendelést is tartalmazó tervlapon75 összesen hat darab, különböző béléssel, így különböző fal- vastagsághoz tervezett kétszárnyú ajtó, tizenhárom keresztajtó és négy kárpitajtó műszaki adatai és rajzai szerepelnek. Rendeltetési helyük nagyrészt biztosan a kéttraktusossá váló keleti szárny volt - egy-egy darabjuk beazonosítható az archív fotókon is, mások a helyszínen ma is használatban vannak de talán ezek közül kerültek ki a déli szárny újjáépített rövid szakaszának ajtajai is. A tervezési munkák - ahogy Möller egyéb épületein is felfedezhető - persze nem csak a homlokzatokra és az alaprajzi elrendezésre koncentráltak, Möller belsőépítészeti terveket is készített. Ezek közül egy négyzet alaprajzúra tervezett, derék- magasságig falburkolatos, e felett körbefutó pár- kányos pipázóhoz,76 és egy szintén falburkolatos ebédlőteremhez készült rajzok maradtak fenn.77 Ezek azonban nem helyezhetők a ma ismert alaprajzra. Arról nem szolgálnak információval a belső- építészeti tervek, hogy az említett helyiségek át-, vagy kialakításhoz készültek-e, így az is bizonytalan, hogy melyik épületrészbe képzelte el őket a megrendelő és a tervező. A termek mennyezetének egységes volta azt sugallja, hogy az alaprajzi elrendezés nem változott érdemlegesen a Möller által tervezett átalakítások után. Eme véleményemet természetesen csak falkutatás erősítheti meg. Az átalakítás okát csak találgatni lehet, így a gyakoribb és nagyobb számú vendég elhelyezéséhez szükséges, a reprezentációt szolgáló átépítést valószínűsítem. Ugyanakkor a főépület két szárnya szükség esetén akár két külön háztartás elhelyezésére is alkalmas lehetett. A tervezés idején még mindkét gróf sárosdi tulajdonos volt, és unokájuk, Esterházy Béla visszaemlékezése szerint volt olyan időszak a kastély történetében, amikor nagyapja, Esterházy László (1857-1942), és annak testvére, Béla (1854-1919) is a kastélyban laktak. Amint az elején jeleztem, a terveket 1894-95- ben rajzolta Möller, és mivel a Klösz György által 1890 és 1900 között készült kastélyokat bemutató sorozatban már szerepel, még a századforduló előtt be is fejeződött az építkezés. A tervek és a fényképek ismeretében megállapítható, hogy a romantikus, barokkos és gótizáló motívumokat is magán viselő, Möller István által átépített kastély elődjénél bizonyára sokkal kevésbé volt hivalkodó. Az Esterházy-kastély keleti szárnya, a mellékszárny és az udvar egy kedves, egységes stílusú vidéki otthon képét mutatta. Ezzel szemben az emeletes főhomlokzatról már nem állítható sem az, hogy egységes lett volna, sem az, hogy a mozgalmasságra való érezhető törekvés kárpótolt volna ezért. Ugyanez mondható el a déli homlokzatról is, ezért úgy érzem, hogy Möller ezen munkája nem vetekedhetett a környék legszebb - lovasberényi, nagyhörcsöki, nádasdladányi, stb. - kastélyaival. 185
