Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)

Bödő István: Az Esterházy család cseszneki ága Fejér vármegyében

Bödő István Marhák az itatónál (sárosdi uradalom 1930-as évek). Gelley Andor (?) felvé­tele. Magántulajdon, Bányai Balázs gyűjtése katasztrális hold kert és 3 katasztrális hold szőlő. A seregélyesi birtokrész (az első világháborút köve­tően Szerecsenypusztát is ide csatolták) több mint kétharmadát szántóföld alkotta, a maradék részen rétek és legelők (154 katasztrális hold), valamint szőlő (14 katasztrális hold) és nád (14 katasztrális hold) volt.91 A szántóföldek 30 százalékába őszi, 20 száza­lékába tavaszi gabonát, 30 százalékába kapásnö­vényt, 20 százalékába takar­mánynövényeket vetettek. A földek termőerejének meg­tartása érdekében a trágyázás mellett használtak különböző műtrágyákat is (szuperfoszfát, kálisó, mésznitrogén). Az uradalom jelentős állat- állománnyal rendelkezett, az 1930-as években több mint 600 szarvasmarhát tartottak, ennek harmada tehén, a többi borjú és ökör. Tehenészetében az éves tejátlag 14 liter volt, de akadt 20 darab 5000 liter felett tejelő tehén. A tejet Budapes­ten értékesítették az ottani ár 60 százalékáért. Híres volt a montefoni tehenészete, amely- lyel sok nagydíjat nyert. A gaz­daságban évente 500 darab szarvasmarhát és 300 darab sertést hizlaltak fel. Az uradalomban tartot­tak bikákat is, amelyeket a falubeliek is használ­tak fedeztetésre. A nagybirtok állatállományához tartozott még mintegy 100 darab ló és 10 darab szamár.92 Az uradalom területén a kastélyon kívül volt 2 tisztilakás, 25 cselédlakás, 2 magtár, 5 pajta, 3 mű­hely, 18 istálló, borospince és egy iskola, amelyet a gróf a cselédek gyerekei szá­mára alapított. Az áramellátást saját villanytelep biztosította, az áram a kastélyon kívül be volt vezetve a tisztilakásokba, az iparos- és cselédlakások­ba, valamint az istállókba. Víz­vezeték a kastélyban és a két tisztilakásban volt. A cselédek­nek külön szobájuk és kamrá­juk volt, 11 szobára jutott egy konyha. A gróf a nagybirtok irányí­tását szakképzett gazdatisztek­re bízta, főintézője az 1920-as Itatás a tónál (sárosdi uradalom 1930- as évek). Gelley Andor (?) felvétele. Magántulajdon, Bányai Balázs gyűjtése 164

Next

/
Oldalképek
Tartalom