Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Bödő István: Az Esterházy család cseszneki ága Fejér vármegyében
Az Esterházy család cseszneki ága Fejér vármegyében 30-as években Gelley (Giergl) Andor volt, aki oklevelét Halléban és Keszthelyen szerezte. Intézője a magyaróvári gazdasági akadémián végzett Glatz Lajos, míg Hámori (Haffner) Ferenc számtartó tanulmányait Debrecenben végezte.93 A majorságokat egy-egy gazda vezette, de ahol volt külön tehenészet, azok élén külön gazda állt. Az állandó uradalmi alkalmazottak száma 150 fő körül mozgott, akik között a cselédségen kívül volt gazda, iparos, pásztor, csősz, magtáros és vincellér. Az állandó alkalmazottak közül a legjobb konvenciókkal az iparosok rendelkeztek, a leg - rosszabbakkal a kisbéresek. 1930-ban egy iparos 3 tonna gabonát kapott és három és fél katasztrális hold földet művelhetett, ezzel szemben egy kisbénapszámosok a munka nehézségétől függően 1-2 pengőt kaptak naponta.94 A második világháborút követően kiadott földbirtok rendelet (600/1945. ME sz.) gyökeresen megváltoztatta a nagybirtokosok, így az Esterházyak helyzetét is. Esterházy (VIII.) Lászlónak a 3011 katasztrális hold kiterjedésű birtokát, épületeket, élő és holt gazdasági felszereléseivel együtt igénybe vették.95 A seregélyesi 636 katasztrális hold birtok után 100 holdat a megváltás alól mentesítettek, mert teljesen csak az 1000 holdnál nagyobb birtokokat vették igénybe.96 A gróf nevén volt még az édesapjától 1938-ban ajándékozás címén kapott uradalom a Csesznekhez tartozó Gézaházán,97 valamint a tragikus sorsú felvidéki politikus, EsterAratás a sárosdi uradalomban (1930-as évek). Gelley Andor (?) felvétele. Magántulajdon, Bányai Balázs gyűjtése resnek csak 1200 kg gabona és háromnegyed hold föld jutott. Az uraság minden alkalmazott számára biztosította az ingyenes orvosi ellátást és a gyógyszereket, valamint szükség szerint a tűzifát. Az állandó alkalmazottak mellett a mezőgazdasági munkákhoz szükség volt idénymunkások foglalkoztatására is. A summás munkások jelentős része a környékbeliek közül került ki, de egy részük Heves és Békés megyéből érkezett. Az 1930-as évben aratómunkákhoz 80 pár summást alkalmaztak, ezek közül 60 pár helybeli volt. A munkások egy része hosszabb időre elszegődött az uradalomhoz, a hat hónapra szerződők páronként 13-15 mázsa gabonát kaptak bér fejében. A házy János (1901-1957) bakonyoszlopi uradalmából 1937-ben 22 ezer pengőért megvásárolt 121 holdas erdő.98 Ezek a területek szintén nem maradhattak a grófi család tulajdonában. Esterházy (VIII.) László még a döntést megelőzően levelet írt a vármegyei földbirtokrendező tanácsnak, amelyben 200 katasztrális hold föld meghagyását kérte. Hivatkozott a sárosdi nagybirtok kiváló gazdálkodására, amely országos viszonylatban is mintaszerű, a nagyarányú sertés és szarvasmarha-hizlalásra, amivel a közellátást szolgálta, valamint az állattenyésztés minőségét növelő, országos díjakat nyert tenyészmarhatartásra. Ezeket az eredményeket a gróf a személyes vezetésének tulajdonította. Szociális tényezőkre is hivatkozott, 165
