Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Bödő István: Az Esterházy család cseszneki ága Fejér vármegyében
Az Esterházy család cseszneki ága Fejér vármegyében kereszt helyi szervezete, kórházában 16 ágy volt, amelyben a harctérről hazatérteket gyógyították. A sebesültek ápolásában Esterházy Erzsébet is elévülhetetlen érdemeket szerzett.83 A gróf legtöbb adót fizető polgárként meghatározó szerepet töltött be a település közéletében. Alapító tagja és elnöke volt az 1930-ban alakult Sárosdi Polgári Lövészegyletnek, valamint tevékenyen részt vett a helyi gazdakör megalakításában is (1938).84 A Sárosdi Hitelszövetkezet elnöki funkciója mellett fővédnöke volt az Országos Egészségvédelmi Szövetség helyi szervezetének, amelynek a felesége volt a vezetője.85 A Nagyatádi-féle földreform (1920: XXXVI. te.) értelmében Esterházy (VIII.) László 1922-ben a község belterületével határos pusztasárosdi dűlőből önként kiparcellázott 68 darab 500 négyszögöles házhelyet, amelyeknek az ára 10 ezer koronában volt megállapítva. A juttatottak még abban az évben kifizették a kért összeget. A nagybirtokból megváltás alá esett 726 katasztrális hold földterület, amelyet 212 juttatott között osztották fel.86 Ekkor kapott mezőgazdasági ingatlant a Dunáninneni Ágostai Evangélikus Egyház, a 400 holdas földbirtok haszonbérlője 1937-ben maga a gróf volt.87 Esterházy (VIII.) László neve alatt 1925-ben Sárosdon 3233 katasztrális hold, Seregélyesen 699 katasztrális hold birtok volt.88 A gróf önálló gazdálkodását megnehezítették édesapja nagyvilági életmódja miatt felhalmozódott és a sárosdi uradalomra terhelt adósságok.89 A gazdálkodás átalakításával növelte a hatékonyságot, keze alatt mintagazdaság épült ki. Eredményességét jelzi, hogy a tartozásokat sorra rendezni tudta. Felismerte a vasúti szállítás szerepét egy jól működő nagybirtok érdekében, még Esterházy (VI.) László engedélyezte az épülő Budapest-Pécs vasúti fővonal birtokán való áthaladását, állomásépület építésének céljára területet adományozott. Fia idején az uradalomban összesen 12 km hosszúságú gazdasági vasút épült ki, amelyek Erzsébetmajort, valamint Darumajort kötötték össze az állomással. A népnyelv ezeket a lóvontatású mezőgazdasági vasutakat „pánvádíinak" nevezte. Az uradalom legnagyobb részét szántó tette ki (2310 katasztrális hold), a rétek és legelők 598 katasztrális hold területen feküdtek, ami arra utal, hogy a korábbi 1000 hold feletti terület jelentős részét szántóföldi művelés alá vonták. Az erdők 117 katasztrális hold területet foglaltak el, amelyeknek jelentős részét az immár évszázados jozefini erdő alkotta. A község határában található erdők teljes egészében a gróf tulajdonában álltak, évente másfél katasztrális hold vágási területet engedélyezett, ami az uradalom szükségleteit fedezte. A kitermelésre szánt erdők, főként akác-, tölgy-, cser- és fenyőfából álltak.90 A birtokhoz tartozott még 20 Marhák a szénakazalnál (sárosdi uradalom, 1930-as évek). Gelley Andor (?) felvétele. Magántulajdon, Bányai Balázs gyűjtése 163
