Nagy Balázs Vince: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1757-ben készíttetett lélekösszeírása Veszprémről - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 27. (Veszprém, 2012)
III. Padányi Bíró Márton veszprémi püspök szerepe a város és a veszprémi egyházmegye életében a katolikus megújulás századában - Padányi Biró Márton személye
adott ki, amelyben többek között megtiltotta a vegyesházasságokat, az ezekből született mindkét nemű gyermekek nevelését katolikus szellemben írta elő, és a protestáns lelkészeknek is megtiltotta a vegyes vallású jegyesek összeadását. Püspöki kinevezésével egyben Veszprém vármegye főispánja lett 1745-ben. 1746-ban magyar királyi tanácsnoknak, a következő évben pedig valóságos belső titkos tanácsnoknak nevezték ki, ami egyben utal arra, hogy pályája csúcsán a királyi udvar teljes bizalmát élvezte.74 75 76 Püspöki kinevezésekor egy olyan, a fél Dunántúlra kiterjedő egyházmegye élére került, amelynek püspöki székhelyét többségében protestánsok lakták, a török uralom alatt a falvak mintegy háromnegyed része elpusztult, a katolikus egyházszervezet, igazgatás és birtokrendszer szétzilálódott, a lakosság többsége valamelyik protestáns felekezethez tartozott, és a kevés számú katolikus alsópapság sem állt hivatása magaslatán.77 * Az előbb említett ok is hozzájárult ahhoz, hogy püspöki palotáját nem Veszprémben, hanem a 17. század vége óta híres zarándokhelyen, a dunántúli katolicizmus egyik központjában, Sümegen kezdte építtetni. Nagy lendülettel fogott neki az immár az egész egyházmegyére kitelj edő egyházszervező és pasztorációs tevékenységéhez, amelynek teológiai alapjait az 1750-ben megjelent Enchiridionbanb fejti ki részletesen. A mü által előidézett legfelső szintű nemzetközi diplomáciai bonyodalom, a magyar protestánsok kérésére II. Frigyes közvetett intervenciója a pápánál, majd a könyv elkoboztatása a császári udvar részéről, jelentős megrázkódtatást okozott neki, felívelő pályája törést szenvedett. Nem sok sikerrel vett részt az 1751. évi országgyűlésen, jogi harcai és perei - köztük elsősorban különböző protestáns gyülekezetekkel, valamint saját egyházmegyéje szerzeteseivel és a zágrábi püspökséggel - ettől kezdve szinte állandósultak, főispáni tevékenységét két alkalommal királyi bizottság vizsgálta felül.77 Udvari kapcsolatai lazultak, egy királyi rendelet engedély nélküli kinyomtatásáért 1757-ben királyi nemtetszést nyilvánítottak ki neki. 1752-ben és 1757-ben teijedelmes jelentést küldött Rómába egyházmegyéje vallási helyzetéről és eddigi tevékenységéről, amelyért mértéktartó elismerésben részesült. Közben állandóan küzdött az Enchiridion egyházi engedélyezéséért, amely azonban csak közvetlenül halála előtt adatott meg neki.77 Püspöksége utolsó éveiben csalódott, visszahúzódó ember volt, egészségi állapota romlott, halála előtt két évvel utódlási joggal segédpüspököt kapott, és 1762-ben 67 éves korában Sümegen halt meg.79 74 Tüskés Gábor-Knapp Éva: Padányi Bíró Márton és a dunántúli protestantizmus, 140. o. 75 Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye legrégibb egyházlátogatásai (1554-1760), 12-23. o. 76 Padányi Biró Márton híres hitvitázó, teológiai műve. A protestánsok elleni kemény fellépést sürgette. 77 Hornig Károly: Padányi Biró Márton veszprémi püspök naplója, 91-99. o. 7S Tüskés Gábor-Knapp Éva: Padányi Biró Márton és a dunántúli protestantizmus, 141. o. 79 Pehm József: Padányi Biró Márton veszprémi püspök élete és kora, 428. o. 26
