Nagy Balázs Vince: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1757-ben készíttetett lélekösszeírása Veszprémről - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 27. (Veszprém, 2012)
III. Padányi Bíró Márton veszprémi püspök szerepe a város és a veszprémi egyházmegye életében a katolikus megújulás századában - Padányi Biró Márton személye
Padányi Biró Márton személye Padányi Biró Márton alakja, tevékenysége és a vallási életre gyakorolt hatása hosszú időn át egymástól jelentősen eltérő megítélésben részesült a katolikus és a protestáns egyháztörténetírásban. Ebben a vallási érzelmi megítélésen túl a források egyoldalú feltárása és felhasználása is oka volt. Padányi protestantizmushoz fűződő viszonya fényt vet az abszolutisztikus államhatalom és az egyházak közti kapcsolat 18. század közepi alakulásának eddig kevésbé vizsgált területeire, a vallási türelem gondolatának és az állam politikai stabilitásának összefüggéseire.71 Biró Márton 1696-ban született a csallóközi Padány faluban, nemesi családban. Szülei vegyesházasságban éltek, édesapja református, édesanyja katolikus volt. Az alistáli református templomban keresztelték meg, keresztszülei is reformátusok voltak. Apja már születése előtt meghalt, anyja özvegyen nevelte 3-4 éves koráig, aki ekkor másodszor is férjhez ment, fiát pedig Jászárok- szállásra vitte és további nevelését katolikus rokonságára bízta. Alapfokú tanulmányait a jezsuitáknál, a piaristáknál és más katolikus gimnáziumokban folytatta nehéz anyagi körülmények között. Veszprémbe kérte felvételét a kispapok közé, a teológiát a nagyszombati kollégiumban végezte. 1722-ben szentelték pappá. A következő évben a Fejér megyei Bicskére kerül plébánosnak. A csaknem teljesen református mezővárosban aló. század óta nem járt katolikus pap, de Batthyány Lajos kancellár, a hely kegyura 1701-ben elvette a reformátusoktól a templomot és a katolikusoknak adta. Bicskei plébánosként ugyanazokat az eszközöket vette igénybe, amelyekkel később veszprémi püspökként is élt: a település életrendjét szabályozó törekvéseit az egész lakosságra, így a reformátusokra is kiterjesztette, az anyakönyveket pontosan és szigorúan vezette, vegyesházasságot nem engedélyezett, a temetéseken magyar beszédet mondott, a katolikus templom tornyából korábban elvitt harangot visszaszerezte, restauráltatta a plébániaépületet.72 1728-ban a felsőörsi prépostság javadalmasa, a következő évben veszprémi kanonok lett. 1733-tól veszprémi székesegyházi főesperes, 1734-től pedig püspöki helynök. Felsőörsi prépostként a református lelkészt és iskolamestert elűzte, épületeiket lebontatta. Plébániát szervezett, az általa helyreállítatott templom felszentelésekor a veszprémi katolikusok és a helybeli reformátusok között összeütközésre is sor került.73 Acsády Ádám veszprémi püspök halála után, még püspökké való kinevezése előtt az egész egyházmegyére érvényes rendeletet 71 Tüskés Gábor-Knapp Éva: Padányi Biró Márton és a dunántúli protestantizmus, 139. o. 72 Tüskés Gábor-Knapp Éva: Padányi Biró Márton és a dunántúli protestantizmus, 140. o., lásd: Pehm József: Padányi Biró Márton veszprémi püspök élete és kora, 14-63. o. 73 Jakab Réka: Ellenreformáció a veszprémi káptalan felsőörsi birtokán a XVIII. század közepén. In: S. Lackovits Emőke-Mészáros Veronika (szerk.): Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6., 163-174. o. 25
