Nagy Balázs Vince: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1757-ben készíttetett lélekösszeírása Veszprémről - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 27. (Veszprém, 2012)
II. A VÁROS FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE, KIÉPÜLÉSE, TÁRSADALMA - A veszprémi vár a 18. század első felében - A város korabeli leírása, földrajzi sajátosságai
sziklája alatt indul a Csorda utca. A vár alatti völgyben van a Vargák utcája, de ugyanabból az öblös oldalból észak felé a Csorda utcához kapcsolódva a Tizenhárom város tűnik fel. Ezzel szemben déli irányban a Piac felé új völgyecske mélyed, amelyet közönségesen Bohim völgyének neveznek. ”2fi Bél Mátyás a város földjét sovány, köves, kemény talajú területnek írja le. A várost magyarok és németek lakták, a magyarok többnyire reformátusok, a németek katolikusok voltak. Ebben az időben a protestánsoknak nem volt joguk a városban nyilvános istentiszteletek tartására. Veszprém lakosairól leírta, hogy mindnyájan barátságosan és kiváló közösségi egyetértésben éltek. Eves vásárok tartására a város Gergely, Lőrinc és Miklós napján kapott engedélyt.26 27 A vásárok fele jövedelme a püspöki uradalomhoz folyt be. Bél Mátyás egy régi hagyományt is megemlített, hogy a veszprémi nők a Margit-apácák módjára összehajtott és hátul leomló kendővel kötötték be fejüket.28 Veszprém város leírásához egy különleges utazó élményei és írása is értékes információkat adnak számunkra. Clements Simon angol utazó 1715. augusztus 12-én délután 5 órakor érkezett átutazóban a városba. Veszprém környékének leírásában megemlíti a hatalmas erdős területeteket, valószínű a középkori erdőség egy része még teljes épségben meglehetett a város körül. Elérve a várost, a meredek sziklára épült várat látta meg elsőnek, ami nehezen volt megközelíthető, egyedül a várkapunál - ahol az emelkedő nem volt nagy - tudott a várba bejutni. A város hosszát fél mérföldre becsülte. Azt írta, hogy a városnak egy utcája volt, amely 300 láb széles lehetett. Három jellegzetes épületet említ: egy kastélyt, a székesegyházat és a püspöki lakot. Ameddig ellátott innen, még további 100 házat számolt meg a város területén. A város földrajzi adottságáról azt írja, hogy „két mély völgy veszi körül egy pataktól kísérve, és szegényes házakkal megtöltve és a hegyek mindkét oldalról oly magasak, mint a kastély. ”29 Az angol utazó szállást keresett, és amint írta, a helyiek a Sörfőzőt ajánlották, ahol a legjobb ellátást kapta. A város lakosságáról azt írta, hogy a városban és a szomszéd vidéken általában protestánsok éltek. Az angol utazó 1715. augusztus 13-án reggel 5 órakor hagyta el Veszprémet és folytatta útját nyugat felé.30 26 Bél Mátyás: Veszprém vármegye leírása, 99.0. 27 Ezek a vásári napok a püspöki városrészekre voltak érvényesek. 28 Bél Mátyás: Veszprém vármegye leírása, 102. o. 29 Hungler József: Veszprém településtörténete, 149. o. 30 Hungler József: Veszprém településtörténete, 150. o. 13
