Nagy Balázs Vince: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1757-ben készíttetett lélekösszeírása Veszprémről - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 27. (Veszprém, 2012)
II. A VÁROS FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE, KIÉPÜLÉSE, TÁRSADALMA - Veszprém és környékének telepítései - Veszprém város Statútuma
Veszprém és környékének telepítései Erős és gazdag települések sora semmisült meg Veszprém körül a török kori harcok során. Az országos méretű telepítések Lipót császár 1701. évi rendeletével indultak meg, hogy az új telepesek újra benépesítsék az elpusztult településeket. Veszprém és környékének betelepítése is megkezdődött a 18. század első évtizedeiben. Külföldről németeket, valamint az észak-magyarországi vármegyékből a törökök által nem háborgatott szlovákokat telepítettek erre a területre, de törökök elől menekülő horvátok is nagy számban telepedtek le itt. A németeket az Esterházy és Zichy főúri családok, a Vallásalap, a sziléziai heinrichaui, illetve a zirci apátság, valamint a veszprémi püspök és a káptalan telepítették be Veszprém megyébe és a város környékére. Az 1702-től kezdődő rendszeres telepítések alatt érkeztek sziléziai, lotharingiai, bajor, cseh és morva családok nagyobb számban. A veszprémi püspök, Padányi Biró Márton Mainz és Würtzburg vidékéről származó németeket telepített Veszprémbe.31 Veszprém város Statútuma Biró Márton püspök 1745. november 15-én kelt rendelkezése az első város- rendezési terv Veszprém vonatkozásában, amely városföldrajzi, közegészségügyi, és köztisztasági és közbiztonsági problémáira is megoldást keresett. Biró Márton püspökségének első évében már egy elgondolása szerinti városi rendet kívánt megteremteni. Ebben az általános emberi magatartásról, a közbiztonságról, a tűzvédelemről, a város fekvéséből adódó talajfelszíni egyenetlenségek eltüntetéséről, az üzérkedés megakadályozásáról, a közegészség-védelemről akart szólni, ami a kor és egyben Veszprém város legsürgetőbb problémái voltak. A püspöknek a város belső rendjét szabályozó intézkedései a „ Weszprém városának Statútuma” címet viseli. Ez a rendelkezés 13 pontban előterjesztett városi házirend, amely teljes egészében a város lakóinak érdekét szolgálta.32 A rendelkezés 6. pontja egy városi házirend kereteit messze meghaladva, az első körültekintő városrendezésnek is vehető, mert a középkor óta városföldrajzi problémaként jelentkezett az a hatalmas völgy, az úgynevezett Kaszavölgy, ami a város közepén áthaladva mindig nehézségeket okozott, mind természeti, mind közlekedési szempontokból. Ennek szabályozását próbálta megoldani Biró püspök azzal, hogy a csapadékvíz által eddig nagy károkat okozó természeti adottságot kivédve vízárkok ásását rendelte el. Biró Márton nemcsak hivatalos javaslatot tett, de műszaki megoldást is javasolt a mindaddig megoldatlan kérdésben: „Annak okáért már azelőtt tett oculata szerint, mint a 31 Hungler József: Veszprém településtörténete, 151. o. 32 Hungler József: Veszprém településtörténete, 154-155. o. 14
