Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Márkusné Vörös Hajnalka: Veszprém és a kézműves ipar-történeti kutatások
Veszprém és a kézműves»'ár-történeti kutatások őrizték." Időközben Éri és Nagybákay megismerkedett Bartóczcal és Nagy Lászlóval, így az utóbbiaknak volt rálátása arra, hogy mennyi nehézséggel és mekkora vesződséggel jár a Veszprém megyei céhes anyag lelőhely-regiszterének az elkészítése. Bartócz József, aki már az 1970-es évek legelején felismerte a számítógép hasznosításában rejlő lehetőségeket, felhívta erre Éri Istvánék figyelmét. De többet is tett ennél. Egy építőipari nagyvállalat vezetőjeként a kapcsolatait felhasználva elérte, hogy a Nagybákay Péter által összegyűjtött adatokat betáplálják egy számítógépbe. (Akkoriban még a Magyar Tudományos Akadémiának se nagyon állt rendelkezésére ilyen eszköz.) A kapott kimutatás lett az inspirálója a magyarországi céhes kézmüvesipar forrásanyaga kataszterének.* 12 A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság kezdeményezésére 1971. április 22-én és 23-án az ország egész területéről 33 szakember ült össze Nagyvázsony- ban, hogy megvitassák a magyarországi céhkataszter összeállításának és számítógépes feldolgozásának lehetőségét. A másik fő célja az volt a tanácskozásnak, hogy a céhtörténeti kérdésekkel foglalkozó szakemberek megismerjék egymást, kicseréljék gondolataikat, tapasztalataikat, ismertessék kutatási tevékenységüket és munkamódszereiket. A résztvevők úgy döntöttek, rendszeressé teszik összejöveteleiket. A házigazda szerepét Éri István vállalta fel, az összejöveteleik fő szervezője Nagybákay Péter lett.13 A Magyar Tudományos Akadémia az 1970-es évek elején kezdte kialakítani területi bizottságait. Ahhoz, hogy egy ilyen létrejöhessen Veszprémben is, nem volt elég a vegyipari egyetem természettudományos fellegvára, ahhoz a müveit tudományok széles skáláját kellett felvonultatni. Éppen ezért a veszprémi szervezőknek kapóra jött a helyi múzeum körül tömörülő kézmüvesipar-történészek önkéntes szerveződése. Közreműködésükkel 1972 decemberében megalakult a Veszprémi Akadémiai Bizottság (VEAB) Településtörténeti Szakbizottsága. Ennek keretén belül 1975 novemberében jött létre Éri István elnökletével a Kézmüvesipartörténeti Munkabizottság.14 Ez mindmáig azon ritka területi akadémiai munkabizottságok közé tartozik, amelyek egy-egy tudományterületen nemcsak a régió szakembereit fogják össze, hanem országos hatókörűek. A közreműködő kiváló szakemberek közös munkáján túl a Munkabizottság azért is ért el rövid időn belül hazai és nemzetközi ismertséget és szakmai elismertséget,15 mert Éri István jóvoltából az 1996-ig mindig volt bázisintézménye "Éri, 2002,10. I2Éri-Nagy Nagybákay, 1975-1976. I3Nagybákay, 1973., Szulovszky, 2001. 1-2. 14 Szulovszky 2005a. 19. 15 A kétévente megtartott hazai, illetve nemzetközi szimpóziumok, s ezek rendszerint egy év múltán már kötetben kiadott anyagai megteremtették a lehetőséget, hogy a különböző kutatások eredményei hamar bekerülhessenek nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi tudományos élet vérkeringésébe. - Szulovszky, 2001.2., Szulovszky, 2002a. 39. 7
