Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Cseh Fruzsina: Újabb 20. századi források a kerékgyártó mesterség ipartörténetéhez
Újabb 20. századi források a kerékgyártó mesterség ipartörténetéhez Bodgál Ferenc munkájának az ároktövi kovácsokról szerves részét képezi egy kovács kontóskönyvének részletes elemzése (a könyvet a mester 1910 és 1920 között vezette), amely segítséget nyújt többek közt az iparos társadalomban betöltött szerepének, időbeosztásának, a felhasznált nyersanyagoknak és a készített termékeknek az ismertetéséhez.4 Kemecsi Lajos egy ugyanebből az időszakból származó, tatai kovácsmester által 1914 és 1932 között vezetett kontóskönyvet mutat be hasonló részletességgel, kitérve többek közt az állandó vevőkörre, a készített termékekre, azok áraira, és az összefüggésekre a helyi jellegzetes szekéralkatrészekkel, -típusokkal.5 Édesanyja szóbeli közléseire és saját emlékeire is támaszkodik Szilágyi Miklós, amikor anyai nagyapja, Fodor Miklós, kovács két az 1920-as és 30-as években vezetett kontóskönyve alapján a mester társadalmi kapcsolatait, az elvégzett munkákat és azok árait, értékét elemzi.6 Az általam vizsgált források az alább vázolt okok miatt kevésbé részletgazdagok, ám érdekességük és jelentőségük nem csak a bennük található adatokban, de azok hiányában is rejlik, amelyek további kérdésekre és szükséges forrásfeltárásokra hívhatják fel a kézművesipar iránt érdeklődő kutató figyelmét. Lehetőséget nyújtanak tovább két olyan kerékgyártó munkájának összehasonlítására, akik különböző méretű és gazdasági szempontból eltérő jelentőségű településeken élnek, a két község életét mégis (viszonylag közeli fekvésük miatt) hasonló gazdasági folyamatok befolyásolták. A különbség elsősorban a megrendelők számában és a megrendelések jellegében fog megmutatkozni. 3.1. A pénztárkönyvek vezetésének szabályai Az 1950-es évek során több változtatás, rendelet is született az iparosok munkájának szabályozására. Mindkét általam talált pénztárkönyvet 1958-ban kezdték el vezetni. Az 1958-as ipartörvényben foglaltak szerint kötelező volt a KIOSZ (Kisiparosok Országos Szabadszervezete) -tagság,7 így a pénztárkönyv vezetése is. A könyveket megkezdésük évében a megfelelő iparhatóság (a putnoki, illetve a dédestapolcsányi) hitelesítette, és évente a forgalmi adó ellenőrzést elvégezte, bejegyezte. A füzetek bal oldalain szerepelnek a bevételek, míg jobboldalon a kiadások. A bevételeket feltüntető oldalak felosztása a következő: sorszám (minden hónapban újra kezdve), bevétel megnevezése, forgalmi adó mentes bevétel, forgalmi adó köteles bevétel.8 A kiadási oldalak felosztása: sorszám (minden hónapban újra kezdve), dátum, kiadás megnevezése, összeg. 4 Bodgál, 1967. 5 Kemecsi, 2009. 6 Szilágyi, 2009. 7Smuta, 1982. 118. * forgalmi adót kötelesek fizetni mindazok az iparosok, háziiparosok, kereskedők és egyéb magán- személyek, akik a Magyar Népköztársaság területén értékesítés céljából árut állítanak elő, vagy egyéb későbbiekben ismertetendő kereseti tevékenységet folytatnak." Az iparos nem fizet forgalmi adót, ha az anyagot a megrendelő hozza. Balogh Erdei-KArász-Pákozdy, 1957. 114, 116. 323
