Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Cseh Fruzsina: Újabb 20. századi források a kerékgyártó mesterség ipartörténetéhez
Cseh Fruzsina 3.2. Bevételek A bevételeknél feljegyezték a megrendelő nevét, illetve a ragályi mester minden esetben, a tardonai pedig 1959 novemberétől a megrendelő lakhelyét is feltüntette. Mindkét bognárnak bőven volt annyi munkája, hogy az ország távolabbi pontjaira és vásárokra ne kelljen dolgozniuk, ezt nem csak a szóbeli közlések, de a pénztárkönyvek is igazolják. A tardonai mester a helyi igényeken kívül ellátta Mályinka, Dédestapolcsány és Kazincbarcika szekértulajdonosait. Ragályra Zubogyról, Miskolcról, Imoláról, Trizsről,Zádorfalváról,Felsőszuháról(Szuhafő), Alsószuháról, Kelecsényből (Felsőkelecsény), Nyárádról (Felsőnyárád), egy ízben Alsózsolcáról, valamint Ragályról érkeztek megrendelések. A tardonai bognár pénztárkönyvének végén egy listát készített a megrendelőkről, amelyben azt is feljegyezte, ha valamelyikőjükkel rokonsági kapcsolatban állt. Munkája szempontjából ennek kevésbé van jelentősége, hiszen elmondása szerint sosem dolgozott hitelre, családi és társadalmi kapcsolataihoz nyújthat ez segítséget. Pénztárkönyvében összesen 66 személy, két vállalat és egy turistaház szerepel megrendelőként, míg a ragályi pénztárkönyvben 34 magánszemélyt, egy TSZ-t (Alsózsolcai Új élet TSZ), valamint a miskolci Erdélyi Termékvállalatot találjuk a bevételi oldalakon. A bevételek alapj án úgy tűnhet, hogy a tardonai bognár kizárólag szekéij avítás- sal- és készítéssel foglalkozott, míg a ragályi mester füzetében a szerszámnyelek és egyéb asztalosmunkák is fel vannak tüntetve. Természetesen a tardonai bognár pénztárkönyve ez esetben nem nyújt teljes körű rálátást az elvégzett munkákra, hiszen a szóbeli közlésből is kiderül, hogy ez a kerékgyártó is végzett asztalos munkákat, készített szerszámnyeleket, sőt, fejfákat is. Műhelyében elsősorban magánemberek megrendelésére dolgozott, s a vizsgált időszakban tevékenységének valóban jelentős hányadát tette ki a szekéijavítás és -készítés. A ragályi kerékgyártónál a pénztárkönyvön kívül sajnos csak hiányos szóbeli közlésre támaszkodhatunk (a fiától). Az írott forrásból kitűnik a „Miskolci erdélyi termékvállalat” számára havonta készített több száz szerszámnyél, emellett helyenként megtaláljuk a szekéijavítási munkákat is, bár - feltehetően a vállalattól kapott állandó megrendelésnek köszönhetően - kisebb mértékben. Figyelemreméltó továbbá az 1958 júniusában Járdány István alsószuhai kerékgyártónak végzett munka: 23 darab kerékagy elkészítése. A pénztárkönyvek nem nyújtanak biztos adatokat a bognárok munkájának mennyiségét és milyenségét illetően, hiszen a kerékgyártóként bejegyzett mester megtehette, hogy csak a szekerekkel kapcsolatos munkálatokat jegyezze fel. Árulkodó lehet azonban a ragályi könyvben feltüntetett megrendelés a miskolci vállalattól, valamint az alsózsolcai TSZ számára egy ízben végzett kerékjavítás. Ha összevetjük a két pénztárkönyvet a havonként elvégzett szekéij avítási munkálatok szempontjából, feltűnő, hogy a ragályi mester gyakran egyáltalán nem végzett ilyen munkát, míg a tardonainak minden 324
