Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Sütő István: A bútorfestő és fafaragó Sütő család népművészeti tevékenységéről és történetéről
A BÚTORFESTŐ ÉS FAFARAGÓ SÜTŐ CSALÁD NÉPMŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGÉRŐL ÉS TÖRTÉNETÉRŐL A Sütő család történetéről „A vargyasi Sütők gazdag mesterségi ismerete, magas szintű művészete s a közeli falvak bútorfestőasztalos-művészetére gyakorolt hatása mesterségük nemzedékek hosszú során át való folytatásának eredménye. A vargyasi bútorfestő-asztalos Sütők esetében olyan példa áll előttünk, amely egyedülálló művészettörténetünkben, amilyenre a néprajzkutatók eddig csak gondoltak, anélkül azonban, hogy ezt adatszerűén bizonyíthatták volna: egyetlen falusi családon belül, apáról fiúra szállva, 14 nemzedék négy évszázadon át folytatta s folytatja napjainkig ugyanazt a művészeti ipart.”5 írja dr. Kós Károly a vargyasi festett bútor című könyvében. Dédnagyapám, id. Sütő Béla elbeszélései alapján, a családi hagyomány úgy tartotta, hogy Dániel Ferencné hívására jött Vargyasra Fiatfalváról 1568-ban Sütő János ács, és Sütő József asztalos, hogy a leégett udvarházat újjáépítsék és bebútorozzák. A vargyasi udvarház leégéséről többet tudunk meg Dániel Gábor „A vargyasi Dániel család eredete és tagjainak rövid életrajza” című könyvéből.6 Szerinte Éliás moldvai fejedelem 1552-es erdélyi betörésével hozható összefüggésbe a pusztítás, amit megerősít I. Dániel Ferenc 1579-es panaszával, melyet Báthori Kristóf vajdának tett, és amely szerint néhány éve a vargyasi kúriát felégették és kirabolták. Érdekes támpont lehet, hogy a Székely okleváltár 1. kötetében közölt, 1591- es törvénykezési jegyzőkönyvek említenek egy bizonyos Sütő Gergelyt (Swteö Gechö) és Sütő Pétert (Swteö Peter), mint a Gerébek jobbágyait.7 Ezidötájt a Gerébek voltak Fiatfalva legfontosabb nemesi családja, birtokokkal a közeli Keresztúrfaluban és egyéb környező településeken. Feltételezhető, hogy a fent említett két Sütő rokonságban állhatott a Vargyasra került első két Sütő mesteremberrel. Ez utóbbiak, viszont a Gerébek, és nem az Ugronok jobbágyai lehettek. Ugyancsak érdekes színfoltja volt a családkutatásnak felkeresni a két utolsó Sütőnek született asszonyt Fiatfalván: Gál Mária és Jakab Piroska nénit. Habár a rokoni szálakról bizonyosat már nem deríthetünk ki, mégis öröm volt számomra megismerni őket és családjukat. A családi hagyomány és dr. Kós Károly az elsőként Vargyasra került Sütő Józseftől származtatja a mai vargyasi Sütőket, és azt valószínűsítik, hogy az ő unokája volt Sütő (Sütheö) János és Sütő (Sütheö) Kathi, kik az 1627. évi összeírásban, mint felszabadult jobbágyok (Recuperati) szerepelnek. Ezt az adatot még dr. 5 Kós, 1972. 6 Vargyasi, 1896. 7 Székely oklevéltár 1. 248, 243, 246, 247. 305
