Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Sütő István: A bútorfestő és fafaragó Sütő család népművészeti tevékenységéről és történetéről
A BÚTORFESTŐ ÉS FAFARAGÓ SÜTŐ CSALÁD NÉPMŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGÉRŐL ÉS TÖRTÉNETÉRŐL A kopjafáról és a fejfáról A kopjafák, fejfák, gombosfák, lábtól való fák, csónakos fejfák a protestáns temetőkre jellemzőek, első írásos említésük a 16. századból maradt ránk. Dr. Kos Károly szerint általános elterjedtségüket bizonyítja, hogy ekkor is csak egy idegen utazónak tűnnek fel. Érdekes, hogy már a Dousa Gregorius nevű belga teológus is különbséget tesz a zászlós dsidák és fejfák között, melyeknek sokaságát említi. A 14 nemzedék emlékére állított kopjafa a családi ház udvarán (nagyapám és édesapám munkája) Fontos tehát elkülönítenünk a kopjafa és a fejfa fogalmát. A kopjafa megnevezés a székelységnél valamikor igen elterjedt kopjás temetésre utal, amit még Orbán Balázsnak is sikerült megfigyelnie Udvarhelyszéken: ,A temetőkben itt is megvannak a kopják, s a temetés még most is harcias pompával történik. Egy a közel rokonok vagy a falu tekintélyes egyénei közül szablyásan lóra ül, kit kétfelöl két 303
