Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Kemecsi Lajos: A hagyatéki leltárak ipartörténeti tanulságai
Kemecsi Lajos A hagyatéki leltárak ipartörténeti tanulságai A z interdiszciplináris megközelítések, a recens kutatások, illetve a különböző archivális források alkalmazásai egyaránt megjelennek a hazai ipartörténeti tanulmányokban. Korábban ismeretlen, vagy kevésbé alkalmazott források felhasználására is egyre növekszik az igény.1 A mindennapi élet - s így a kézmüvesiparra vonatkozó adatoknak a kutatásához is, a hagyatéki leltárak őrizték meg talán a legpontosabb adatokat számunkra. Rövid előadásomban ennek a forrástípusnak az alkalmazási lehetőségei közül kívánok néhányat felvázolni, megjegyezve, hogy a forrástípus korszerű alkalmazási lehetőségeire az utóbbi években iránymutató munkák születtek hazánkban és külföldön egyaránt.1 2 Az inventáriumok és vagyoni összeírások olyan részletes jegyzékek, amelyek egy-egy személy, háztartás ingóságait és ingatlanait, pénzügyi aktíváit és passzíváit egyaránt tételesen számba veszik.3 Az elmúlt években újra megélénkülő hazai kutatás több évtizeddel korábbi vizsgálatok eredményeire épithetett, a hagyatéki leltárak terén. A társadalomtudományok elméleti fejlődése mellett, a számítógépes kutatás lehetőségeinek bővülése is támogatja ezt a változást. Külföldi példák alapján Magyarországon is eredményesen zajlik a számítógépes adatbázisok kialakítása. 1974-es előzmények után az 1980-as években gyorsult fel a Néprajzi Múzeum inventáriumgyűjteményének kialakítása.4 Az iparosok nagy száma ma1 Vö. Szulovszky, 2006. 2 Pl. Kemecsi, 2003. Itt hívom fel a figyelmet Granasztói Péter vonatkozó munkáira, melyekben példaértékű alapossággal mutatja be a nemzetközi szakirodalmat is. Granasztói, 1998, 2000, 2001, 2003, 2005, 2008. A legutóbbi összefoglaló igényű munka, forrásokat bemutató része ugyan nem tér ki az inventáriumokra, viszont a kézműipar korabeli differenciálódásáról írottaknál felhasználja a hagyatéki leltárak adatait. Dóka, 2005a. 29^t0. illetve Dóka, 2005b. 228 231. 3 A kézművesekre vonatkozó hagyatéki leltárak tömeges megjelenése az 1850-es évek második felétől mutatható ki Magyarországon. Az osztrák polgári törvények magyarországi bevezetése után (1852) vált kötelezővé a hagyatéki leltárak készítése. A tömeges készítés hatására a leltárak érzékelhetően homogenizálódtak. Benda, 1989a. 241,248-249. 1992. 384. 4 Árva-Granasztói, 2000. 710-713. A leggazdagabb anyag az ács, asztalos, csapó (75 db!), csiz205
