Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Kemecsi Lajos: A hagyatéki leltárak ipartörténeti tanulságai
Kemecsi Lajos gyarázza, hogy a Néprajzi Múzeum Inventárium Gyűjteményében összegyűjtött leltárak között az egyik legnépesebb csoport az iparosoké. A különböző mesterségek művelőitől 920 darabot őriztek a gyűjteményben 2000-ben. Ezen leltárak terjedelme meghaladta az 5100 oldalt.5 A hagyatéki leltárakat az ipartörténet szempontjából felhasználó néprajz- kutatók a nemzetközi tapasztalatokat hasznosítva fokozatosan túlléptek azon a kezdeti állapoton, mikor azt vizsgálták csupán, hogy pontosan hány tárgya lehetett valakinek a 18-19. században, és a hangsúlyt a különbségek révén feltárható társadalmi-kulturális összefüggésekre helyezték. Az inventáriumok gyűjtésének felélénkülése után a nagytömegű forráscsoport adottságai miatt előtérbe kerültek az intenzív lokális vizsgálatok. Kiemelkedik a hazai mezővárosi irat együttesek közül a Festetics család keszthelyi uradalmának, a ceglédi leltáraknak a feldolgozottsága.6 A lokális monografikus feldolgozások sorozatán7 kívül, sorra készültek az egy-egy társadalmi réteg - köztük már korán a kézműves iparosok - tárgyi ellátottságát elemző munkák is.8 A sokféle, változatos szerszámkészletü mezővárosi iparágakat képviselő inventáriumok általában felülreprezentáltak a kiadott közlésekben a korabeli városi társadalmi számarányukhoz viszonyítva.9 Az anyagi kultúra és a fogyasztási szokások ösz- szefüggéseinek elemzésében is alapvető segítséget nyújthatnak az inventáriumok. Ez az aspektus rendkívül fontos a különböző mesterségeket kutatók számára. A hagyatéki leltárak értékeire felfigyelt az elmúlt években egyre inkább felélénkülő mikrotörténeti irányzat is. Az ilyen jellegű kutatások eredményeként született tanulmányok megkísérlik rekonstruálni egy-egy személy környezetét, mindennapjainak világát.10 * A hazai inventárium kutatások között eredményesen vizsgálták a kutatók egy-egy iparos hagyatékát." Az inventáriumok kutatása szoros kapcsolatban állhat a múzeumi gyűjteményeket feltáró kutatásokkal. Segítségükkel a raktárakban őrzött néma tárgyak vizsgálata is eredményesebbé válhat.12 A kézműves mesterségek kutatásában madia (83 db!), fazekas, kovács (75 db!), mészáros, molnár (68 db!), szabó, szűcs, takács, varga mesterekre vonatkozik. 5 Árva-Granasztói, 2000. 711. 6 Benda, 1984a, 1984b, 1988, 1989a, 1989b, 1992, 1995, 1997, 2003, 2005. illetve összegyűjtve 2006. Kocsis, 1988, 1997. 7Tóth F, 1983., Tóth Z, 1989., RÁcz, 1984., 1989.; Juhász, 1989.; Szenti, 1989.; Bencsik, 1993.; Zólyomi, 1974., 1996., 1997.; Güntner, 1997.; Szabó, 1997.; Kemecsi, 2004a, 2004b. 8 Pl. Szűcs, 1995., é.n. illetve D. Askercz, 1976.; Jakó, 1957. vagy pl. a csapók leltárait Kemecsi, 2001., 2007., illetve a kovácsokét Kemecsi, 2009. 9 Pl. Kocsis, 1988. 13. 10 Benda, 1984a, 1984b; Horváth D, 1987.; Szűcs, 1998.; Kemecsi, 2006. "Szűcs, 1998., 1999.; Kemecsi, 1998., 1999a, 1999b. 12 Vö. Hoffmann, 1988. 15-16. Árva-Granasztói, 2000. 705. Gráfik, 1992a, 1992b; Kemecsi, 2003. 206
