Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)

Kakucs Lajos: Bánsági céhek, céhemlékek

Kakucs Lajos Helmut Bräuer német kutató tanulmányában rámutat arra, hogy 1836 és 1850 között 14 bánsági származású céhlegény kereste fel a Drezda és Lipcse környéki mestereket és gyárakat.48 Chemnitzi szállásokon 1836-1861 között jegyzett magyarországiak névsorá­ban Nagykikinda, Lippa, Temesvár, Lugos, Nagybecskerek, Resica és Versec helységekből származó legényeket találunk. A chemnitzi festők szállásai­nak 1846-1865 közötti bejegyzéséiben Temesvárról: Georg Einzier, Eduard Trautmann, Johann Mati, Franz Lobmayer, Heinrich Peter és Josef Kumberger. Nagybecskerekröl: Johann Gorlec és Ferdinad Ligtag. Zsombolyáról: Josef Petrovics, Nagyszentmiklósról: Matheas Heim és Delényesről (Delinesti): Josef Rosenstrauch neve van feljegyezve. Erfurti szállásokon 1824-1837 között a temesvári Martin Zettler és Joseph Lobmayer, a nagykikindai Nikolaus Schieser és Mathias Lapossy meg a zsombo­lyai Johann Adams legények nevei ismertek. A szegedi céhek szállásain 1743-1809 között Nagyszentmiklós, Vinga, Te­mesvár, Versec, Fehértemplom és Pancsováról származó legények nevei ismertek. A győri céhek szállásain 1732-1776 között; lugosi és temesvári gombkötő legények neveit jegyzeték fel. A soproni kalaposok szállásán 1779-1890 között zsombolyai és temesvári le­gények fordultak meg vándorlásaik során.49 48Kovách, 1983. 49 Domonkos, 2002. 193-292. 132 A lugosi rézkovácsok szállójának jelét díszítő rajz 1825.

Next

/
Oldalképek
Tartalom