Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Kakucs Lajos: Bánsági céhek, céhemlékek
BánsAgi céhek, céhemlékek A miskolci mesterlegények a 19. században felkeresték Karánsebes, Orsóvá, Lugos, Temesvár és Nagybecskereken dolgozó mesterek műhelyeit. A pápai kékfestő mesterek legényei 1869-1925 között a bánsági Kisszentpé- ter, Grabác, Zsombolya, Begaszentgyörgy és Nagybecskereken jártak.45 A bánsági céhlegények vándorlásai A bánsági céhek történetével foglalkozó kutatás viszonylag kevés adatot tud felmutatni a bánsági céhek legényeinek vándorlásáról. A vándorláson résztvevő legények számáról, mesterségenkénti specifikus útvonalakról majd csak a volt tartomány nagyobb városainak levéltáraiban és múzeumaiban őrzött vándorkönyvek idevágó adatainak feldolgozása után lehet megközelítő választ adni. Addigra a megjelent szakirodalom alapján próbáljuk körvonalazni a tartományból származó legények vándorút) ait. 1729-ben a Tartományi Adminisztráció felszólította a vámhelyeket, hogy a kézművesek és bányászok, akik gyakran utaztak, útlevél nélkül ne hagyhassák el a tartományt. Az útleveleket abban az időben a Bánsági Katonai Parancsnokság állította ki.45 46 A bécsi asztalos céh legényegyletének 1804-1825 közötti évekből származó iratai között található bizonyságlevelek szerint a következő bánsági születésű vándorlegényekre találunk utalást: 1811. október 7. Az aradi céh bizonyságleve Bülfeer Ignáz resicai születésű segédnek. Július 1. Az újvidéki asztalos, lakatos és kádár céh bizonyságlevele Eggert József lippai segédnek. Március 3. A pozsonyi asztalos és lakatos céh bizonyságlevele a bánsági születésű Höngöy? József céhlegénynek. 1814. augusztus 21. A váci céh bizonyságlevele Quikt Anton oravicai segédnek.47 45 Domonkos, 2002. 98-105. “Baróti, 1893-1907. I. kötet 155. "Szabolcsi, 1979. 68-75. A lugosi rézkovácsok szállójának jele 1825. 131
