Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 24. (Veszprém, 2011)
VII. A világháború okozta krízis és az újrakezdés - A Tanácsköztársaság hónapjai
_ um, « wife ............................................................................................. ........—--------p éldául a veszprémi püspök, Rótt Nándor is meginvitálta Hubayt és vendéglátóját várbéli rezidenciájába. A püspök május 17-én kelt levelében egyrészt a palotában található herendi porcelánok leltározásához kért segítséget, másrészt a Hubay családdal is szeretett volna személyesen találkozni.145 Rótt püspök sajnálattal közölte ugyanakkor, hogy kocsit nem tudott értük küldeni, mivel azt a proletárhatalom már korábban rekvirálta. A bizonytalan politikai helyzet ellenére a Tanácsköztársaság hónapjai alatt is folyt termelés a gyárban, ezt bizonyítja többek között egy húsz személy nevét tartalmazó bérfizetési lap.146 E szerint a tulajdonos április második hetében közel ezer korona összegű fizetést osztott ki alkalmazottai között. Ugyancsak a működésre utal, hogy a szocializált nagy- és kiskereskedések ellátási nehézségei és a súlyos alapanyaghiány ellenére sikerült némi alapanyaghoz hozzájutnia. Ebben segítségére volt Glatter Ármin festőművész, aki a művészeti direktóriumtól 1919 júliusában fél liter terpentin beszerzésére kapott engedélyt jó ismerőse számára.147 Ez azért is fontos volt, mert 1918 decemberében Várady Gábor ügyvéd egy nagyszabású service megrendelését vetítette elő, gyors gyártást és szállítást kérve barátjától. Mivel 1916 óta nem folyt égetés a gyárban, ezért 1919 elején mindenképpen új gyártásra volt szükség ahhoz, hogy a felmerülő igényeket teljesíteni tudják. Ez év tavaszán végül megkezdődött a munka, azonban az alapvető alapanyaghiány miatt ekkor is főként csak festők dolgoztak a gyárban. Amint megnyílt a lehetőség új alapanyagok beszerzésére, a már meglévő készletek kiegészítése mellett újra a dísztárgyak előállítására koncentrált Farkasházy. Ezt jelzi, hogy egy zürichi kiállításra már 25-30 alkotással jelentkezett, ám a sors fintora, hogy a bizottság pozitív elbírálását éppen március 21 - én, a Tanácsköztársaság kikiáltásának napján kapta kézhez.148 A svájci útból így végül semmi nem lett, ám ettől függetlenül a gyártást a következő öt hónapban is igyekezett biztosítani. A Tanácskormány megalakulását követően a herendi gyár sem kerülhette el a teljes revíziót. Az 1919. március 26-án kiadott rendelet értelmében a húsz főnél több munkást foglalkoztató vállalkozásokat ellenőrzés alá vonták, majd az esetek többségében államosították.149 Farkasházy a revizorok érkezése előtti 145 VeML XI.46.b.dd. 13. tétel. 1919. 146 VeML XI.46.b.aa. 12. tétel. Munkaügyi iratok. 147 Glatter Armin (1861—1931) Középfokú tanulmányait követően jogot hallgatott Bécsben és Budapesten, majd 1882-ben ez utóbbi helyen beiratkozott a Mintarajziskolába. Négy évvel később Münchenbe távozott, majd onnan hazatérve, 1897-ben nyitotta meg festőiskoláját. Főleg táj és portréképeket festett. 148 VeML XI.46. b.cc. 10. tétel. Kereskedelmi levelezés magyarországi cégekkel, 1919. A Szépművészeti Ügyek Kormánybiztosa 1919. március 21-én kelt levelében örömmel tudatta a pályázat sikeres elbírálását és egyben kérte Farkasházyt, hogy a Nemzeti Szalonban esedékes egyeztetésen egy később meghatározott időben jelenjen meg. 149 A Forradalmi Kormányzótanács IX. sz. rendelete. Budapest, 1919. március 26. Tanácsköztársasági Törvénytár I. kötet. 1919. 18. 74
