Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 24. (Veszprém, 2011)
II. A Porcelánmanufaktúra a 19. század utolsó évtizedeiben - Fischer Mór és fiai
II. A PORCELÁNMANUFAKTÚRA A 19. SZÁZAD UTOLSÓ ÉVTIZEDEIBEN Fischer Mór és fiai Az 1873-as esztendő Fischer Mór számára nem elsősorban a császár- városban rendezett kiállításról, hanem az onnan kiinduló tőzsdekrachról és annak elhúzódó következményeiről maradt emlékezetes/’ Az egész Európát megrengető gazdasági válság ugyanis a kibontakozó hazai ipart, így az eddig jól prosperáló porcelángyárat is rendkívül súlyosan érintette. Vállalata kilátástalannak tűnő helyzetét csak fokozta az államcsőd közeli veszély, ami tőke hiányában, a már korábban is hitelekre és központi támogatásokra szoruló vállalkozás végét is jelenthette volna. A gazdasági krízis hatására természetesen hamar csökkent a fogyasztás, így a luxustárgyak iránt mutatkozó igény is. A korábbi megrendelések száma drasztikusan visszaesett és úgy tűnt, nagyobb feladatot csak az 1870-ben megkezdett, a budai várkapitányság által igényelt készletek befejező darabjainak gyártása fog jelenteni. E megtisztelő feladatot, amely a királyi palota asztali edénykészletének elkészítésére vonatkozott, még a kiegyezést követően kapta Fischer Mór az udvartól. A nagyszabású és a gyár számára komoly elismertséget hozó megbízást Fischer hiánytalanul teljesítette, amelyért az uralkodó, I. Ferenc József 1872-ben az udvari szállító kitüntető címet adományozta számára.9 10 Herend ezzel az uralkodói család és népes udvartartásának egyik legfontosabb porcelánbeszállítója lett. Bár a cím nem járt különösebb privilégiumokkal, mégis a cégéren használt jelzés jó ajánlólevél volt a megrendelők számára.11 A nagy erkölcsi elismerést jelentő titulus természetesen nem 9 A Bécsből induló tőzsdekrach okainak és rövid távú következményeinek kortárs megközelítéséről Lásd: Weber 1874. 10 VeML XI.46.a.aa. I.132.tétel. Belügyminisztériumi jelentés a Fischer Mór számára adományozott udvari szállítói címről. 11 A Habsburg család népes udvartartásának ellátására már a 16. századtól alkalmazott kisegítő iparosokat és kereskedőket. A folyamatosan duzzadó apparátust II. József végül jelentősen csökkentette, és az udvari kiszolgálók helyett a Burgon kívül működő vállalkozásokkal kötött 13
