Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 24. (Veszprém, 2011)

II. A Porcelánmanufaktúra a 19. század utolsó évtizedeiben - Fischer Mór és fiai

garantált automatikus pénzügyi sikert is, ugyanis a megrendelések hatalmas visszaesését az udvari készletek kiegészítő munkái sem tudták ellensúlyozni. A makrogazdasági helyzetet és azok lehetséges rövid távú hatásait felmérve Fischer Mór úgy döntött, hogy kapcsolatait és vállalkozásának jó hírnevét latba vetve, újra állami kölcsönért folyamodik. Ebben a helyzetben az egyedüli megoldást csak egy jelentős összegű hitel jelenthetett volna, ennek érdekében olyan közismert személyek álltak az ügy mellé és lobbiztak az udvarnál, mint például gróf Esterházy Pál.12 Nemcsak az arisztokrácia, hanem Herend község is kérvényt intézett a pozitív elbírálás érdekében.13 A gyár megmentéséért tehát széleskörű, társadalmi rangtól független összefogás indult. Talán ennek is köszönhető, hogy a három éve az uralkodó elé benyújtott kérvényét újra tárgyalták, azonban a támogatók befolyása és a gyár jó hírneve ellenére most sem sikerült támogatáshoz jutnia. A sikertelen államkölcsön lehetséges következményeit felmérve Fischer Mór barátaihoz, üzletfeleihez és támogatóihoz, így például Szapáry Gézához, Fiume város és környéke kormányzójához és Károlyi Sándor szabadelvű politikushoz fordult segítségért. A herendi porcelángyártás barátai és csodálói 1874-ben végül több száz forint kölcsönt folyósítottak a bajba került Fischer Mór számára. Ez azonban csak rövidtávon jelenthetett megoldást, hiszen az alapanyagok drágulása és a megrendelések visszaesése elhúzódó probléma maradt. Olyannyira, hogy két évvel később hitelezői csődeljárást kezdeményeztek a herendi gyárral szemben. A nagyobb bajt végül sikerült elkerülni, köszönhetően annak, hogy a Veszprémi Királyi Törvényszék még ugyanez év őszén felfüggesztette az eljárást a porcelángyárral szemben.14

Az 1870-es években, ahogy az ország iparának, így természetesen Fischer Mór vállalkozásának is több évre és folyamatos állami segítségre lett volna szüksége ahhoz, hogy úrrá legyen a Bécsböl kiinduló válság hatásain. Erre azonban az idős porcelángyár tulajdonos a kilátástalan gazdasági viszonyok, valamint fiainak eltérő üzletfilozófiája miatt már nem akart vállalkozni, hanem 1876-ban inkább úgy döntött, hogy a gyár vezetői székét átengedi gyermekei számára.

szerződéseket. Kezdetben csak bécsi cégek nyerhették el az udvari szállítói címet, ám a közlekedési viszonyok fejlődésével előbb a társállamokból, majd külföldről is választottak megbízható partnereket. Ennek következtében 1883-ban 399 bécsi, 44 budapesti, 151 Monarchián belüli valamint 15 német, 17 francia és egy-egy tengerentúli udvari szállítója is volt a Habsburg családnak. Haslinger 1996: 19.

12 VeML XI.46.a.aa. I. 143. tétel. Esterházy Pál közbenjár Fischer Mór ügyében Zichy József kereskedelemügyi miniszternél.

13 VeML XI.46.a.aa. I. 152. tétel. Fischer Mór kérelme a megyei bizottsághoz az államkölcsön ügyében.

14 VeML XI.46.a.aa.I.158.tétel. 2680/1876. sz. ügyirat. A Veszprémi Királyi Törvényszék által indított csődeljárás megszüntetése.

14