Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Hermann István: A VESZPRÉMI SZÉKESKÁPTALAN SZEMÉLYI ÖSSZETÉTELE 1700 ÉS 1777 KÖZÖTT
A VESZPRÉMI SZÉKESKÁPTALAN SZEMÉLYI ÖSSZETÉTELE 1700 ÉS 1777 KÖZÖTT területi egyenetlenséget találunk azonban a káptalanba bejutott espereseket megvizsgálva. Az egyes esperesi kerületekből a veszprémi plébániára kerültek, tiszteletbeli kanonuki címet nyertek és káptalani javadalomhoz jutottak (1720-as évek második fele és 1777 között)63 ESPERESEK SZÁMA VESZPRÉMI PLÉBÁNOS LETT TB. KANONOK LETT KANONOK LETT FEHÉRVÁRI „FÓESPERESSÉG” 14 fő 3 fő 5 fő 4 (+1)64 fő buda-fehérvári kerület 1737-ig 2 fó— 1 fö BUDAI KERÜLET 17374 fő2 föFEHÉRVÁRI KERÜLET 17375 fő 2 fő 2 fő 2(+1)fö RÁCKEVEI KERÜLET 17563 fó 1 fó 1 fó 1 fö SOMOGYI „FÓESPERESSÉG” 13 fő 2 fő 1 fő SOMOGYI KERÜLETEK 1747 ELŐTT 4 fő — — 1 fö KAPOSVÁRI KERÜLET 17475 fó — 1 fö — SEGESDI KERÜLET 17474 fó 1 fó VESZPRÉMI „FÓESPERESSÉG” 6 fő2 fő 2 fő VESZPRÉMI KERÜLET 17334 fö1 fó 1 fó PALOTAI KERÜLET 17552 fó 1 fő 1 fö aulisták voltak kinevezésükkor. Az ismert hátterű 16 veszprémi egyházmegyés kinevezettből tehát 13 esperesként érkezett a káptalanba. 63 Az adatok forrása az esperesek esetében Hermann (2008) 162-166., a tiszteletbeli és valóságos kanonokok esetében pedig a jelen tanulmány végén található archontológiai összeállítás. Az egyes esperesi kerületeket magukba foglaló „főesprességek” valós igazgatási egységként nem léteztek. A kortársak feltehetően számon tartották azonban, hogy mely esperesi kerületek mely történetileg kialakult, s a 18. században kisebb-nagyobb eltérésekkel a megyehatárokhoz igazodó „főesperes- ségekbe” tartoznának. A korabeli „főesperességekre” lásd Hermann (2008) 147-150. A táblázat összeállításakor azokat az espereseket, akik több kerületben is szolgáltak, csak egy kerületnél vettem figyelembe. A felmerülő esetek a következők (dőlt betűvel szedve az a kerület, ahol az adott személy adatai szerepelnek): Dravec József fehérvári és veszprémi kerület, Szopkovics János segesdi és zalaegerszegi kerület, Domanicki János somogyi kerületek 1747 előtt és kaposvári kerület, Borsati Péter veszprémi és palotai kerület. Dravec és Szopkovics valós áthelyezéssel, Domanicki és Borsati a kerületek átszervezésével kerültek más kerület élére. Ha egy esperes előbb tiszteletbeli kanonoki címet kapott, majd bejutott a káptalanba is, az az adott kerületnél mind a tiszteletbeli kanonokok, mind a kanonokok között megjelenik. A veszprémi plébánosok tiszteletbeli kanonoki és kanonoki kinevezését annál az esperesi kerületnél vettem fel, ahol eredetileg tisztséget viseltek. 64 A zárójelben szereplő további egy személy Balassa István fehérvári kerületi esperes, későbbi veszprémi plébános, aki 1777-ben lett a fehérvári székeskáptalan tagja. 195
