Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Dénesi Tamás: Katolikus megújulás a 18. századi veszprémi egyházmegyében
Dénesi Tamás 1751-es alapítása után Dörögd Petend leányegyháza lett, a szentmisét a Talliánok időközben elkészült házi kápolnájában mutatták be.70 A felekezetek 1758-ig békében éltek. Ekkor azonban meghalt a református prédikátor. A katolikusok ezt a petendi plébános útján rögtön tudatták Dravecz József vikáriussal. A helynök azt tanácsolta Tallián Jánosnak, hogy mielőtt a gyülekezet új lelkészt hívna, szenteltessék fel imaházukat, Tallián földesúri asszisztenciájával misézzen abban a petendi plébános és foglalják el a prédikátor házát a katolikus iskolamester számára. Tallián azonban a levél kézbesítésekor nem tartózkodott otthon, így a reformátusok megelőzték a tervezett akciót. Éjszaka földesúri praesentatio nélkül fogadtak prédikátort. Ez megerősítette Talliánt a helynök által sugallt elhatározásában, ezért a csicsói, petendi és halimbai plébánosokkal felszenteltette az oratóriumot. Másnap a katolikusok misére indultak, de a református férfiak „vass vellákkal, dorongokkal, és más e féle ártalmas eszközökkel föl fegyverkezve, az asszonyok pediglen rongyos vékákban, és töredezett fazo- kakban mosadékokkal öszve égetett undoksagokkal ell készülve ellenünk állván bé nem bocsátottak, magamnak is egy marok párás hamut a szemem közé hintettek, mely miatt még mostanság is az ball szememnek hasznát nem vehetem” - írta a földesúr 1759. január 8-án a püspöknek.71 A nagyhétig újra a reformátusok használták az oratóriumot, ekkor azonban a vármegye nevében Inkey Boldizsár alispán lepecsételte a templomot. A reformátusok kisasszony napjáig a prédikátor házába jártak istentiszteletre.72 73 Mivel földesúri engedély nélkül hívtak lelkészt, Tallián elfogatta, megkötöztette a tiszteletest, és elüldöz- tette a faluból, s mivel annak idején az oratóriumot és az iskolamester házát is közösen építette a két felekezet, jogosnak is érezte cselekedetét.71 A püspök a megszerzett pozíciót nem akarván elveszíteni 1760 utolsó hónapjaiban a vármegye segítségével plébániát kezdett szervezni.74 1761. február 13-án a tapolcai esperessel és a nyirádi plébánossal összeíratta a dörögdi plébánia és az öcsi leányegyház javait,75 de mivel az nem tűnt elegendőnek, májusban vármegyei küldöttekkel további földeket hasíttattak ki a plébánia számára.76 Az így létrejött javadalom számára, mivel ez nem volt nagyobb egy jobbágyteleknél, és még mindig nem érte el az évi 200 forint jövedelmet, 49 forintot igényeltek a 70 VÉL A/6 fasc. 3. no 26., Aradi (1980) 120. 71 VÉL A/6 fasc. 3. no 18. 72 Hudi et al. (2002) 336. Érdekes a .katolikus és a református források” közötti hangsúlyeltolódás, bár nem mondanak ellent egymásnak. Az 1774-es látogatáskor a reformátusok azt vallották, hogy 13 éve történt a valójában 1759 vízkeresztjekor lejátszódó esemény. 73 VÉL A/6 fasc. 3. no 18. 74 VÉL A/6 fasc. 3. no 241., fasc. 3. no 19. 75 Dörögdön 77, Öcsön 67 forintra becsülték a plébános várható jövedelmét. VÉL A/6 fasc. 3. no 242. 76 VÉL A/6 fasc. 3. no 20. 120
