Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Bilkei Irén: Hiteleshelyek a veszprémi egyházmegyében a középkorban és a kora újkorban
Bilkei Irén Hiteleshelyek a veszprémi egyházmegyében A KÖZÉPKORBAN ÉS A KORA ÚJKORBAN Mint ismeretes, a katolikus egyház kezdeteitől fogva területi alapon szerveződött. A területi szerveződés alapegysége az egyháztartomány és azon belül az egyházmegye lett.1 Az első magyarországi egyházmegyék kialakítása az állam- szervezéssel párhuzamosan ment végbe, és I. (Szent) István nevéhez fűződik. Az első királyunk által alapított nyolc vagy tíz egyházmegye a középkor évszázadaiban 14-re nőtt.2 3 Közülük az első volt a Dunántúl legnagyobb területű egyházmegyéje, a veszprémi, amelyet 997 táján alapítottak. A veszprémi püspökséget abban a nevezetes, 1009. évben Súlyban kiadott oklevélben említették először, amelyben I. (Szent) István meghatározta a püspökség határait, és neki Veszprém, Fejér, Kolon és Visegrád megyei birtokokat adományozott.2 A kalandos sorsú oklevelet a benne felsorolt megyék első említésének tekinti a tudomány. Veszprém és Fejér megyék azonosítása egyértelmű, Visegrád megye a későbbi Pest és Pilis megyék egy részével azonos. Kolon meghatározásához az oklevél szövegében előforduló Marcalfő neve adott segítséget, így a Kolon név a későbbi Zala megyét jelenti.4 A Szent Mihály titulusú veszprémi egyházmegye egyébként all. század végére, a zágrábi püspökség alapítását követően nyerte el végleges határait, amelyek egészen 1777-ig fennálltak.5 Gizella királyné óta, aki egyébként a székesegyház alapításában vett részt, így az egyház patronátusa őt illette, 1 KMTL 184. (Egyházmegye, a szócikket Érszegi Géza és Koszta László készítette). 2 Zsoldos (2001a) 43-44. és Koszta (2001) 69-70. 3 Az adománylevél minden részletre kiterjedő bemutatása Érszegi Géza jelen kötetben megjelent tanulmányában olvasható. (I. Szent István veszprémi adománylevele, 9-32.) 4 Holub (1929) 23-27., Zsoldos (2001b) 33-37., a kérdéshez lásd még Zsoldos Attila e kötetben megjelent tanulmányát. (A megyeszervezés kezdetei a Magyar Királyságban, Az „óriás” és az „átlagos” nagyságú megyék kérdése, 299-318.) 5 KMTL 727-728. (Veszprémi püspökség, a szócikket Solymosi László készítette), Hermann (2008). 57
