Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Bilkei Irén: Hiteleshelyek a veszprémi egyházmegyében a középkorban és a kora újkorban
Bilkei Irén Veszprém királynéi koronázó- és - egyes vélemények szerint - temetkező hely volt, emellett a veszprémi püspök volt a királynéi kancellár is.6 A püspökségek megalapításával együtt a székesegyházak mellett létrejöttek a székeskáptalanok, amelyek alapvető változást hoztak a magyarországi írásbeliség fejlődésében. Ezek a testületek lettek a hiteleshelyek kialakulásának színterei, ugyanakkor a hiteleshelyi tevékenység következtében a káptalani székhelyek vonzáskörzetükben centrális funkciót töltöttek be.7 A hiteleshelyi intézmény kialakulásában a második hely a bencés konvente- ket illette. A 13. század utolsó évtizedeiben tűntek fel a bencés monostorok oklevelei között a hiteles kiadványok annak bizonyságául, hogy a bencés rend is igyekezett megfelelni a társadalom írásbeliség iránti igényének.8 A hiteleshelyek olyan egyházi testületek - káptalanok és konventek - voltak, amelyek a felek kérésére vagy hatósági felkérésre állítottak ki közhitelű okleveleket. A magyar jogélet e sajátos intézményrendszere az Európában elterjedt közjegyzők funkcióit ellátva működött 1181-től számítva egészen az 1874-es törvényi megszüntetésig.9 A 12. század utolsó évtizedeitől mutatható ki, hogy a káptalanok, valamint néhány szerzetesrend és lovagrend kancelláriája elkezdték írásba foglalni az ország lakosságának hiteles pecsétet és írást igénylő jogi ügyleteit, ezzel pedig az írásbeliség kilépett a királyi udvar keretei közül. Az Aranybulla 1231. évi megújításának tanúsága szerint a királyi udvar által kiküldött ember mellé „hites tanúbizonyságnak” a hiteleshely írástudó embert delegált, aki az eljárásról jelentést írt az őt kiküldő hatóságnak. Az intézmény tevékenysége ezt követően teljesedett ki azzal, hogy a birtokviszonyok változásainak nyilvántartásába bevonták őket. 1351-ben Nagy Lajos király felülvizsgáltatta a káptalanok és konventek pecsétjeit, a kisebbekét bevonta, így a hiteleshelyi tevékenységet a káptalanokra és a nagyobb konventekre korlátozta. A hiteleshelyek között voltak országos hatáskörnek, valamint egy meghatározott területen működök.10 Az országos bíróságok leggyakoribb tartózkodási helyével kapcsolatban már a 13. század végén megindult az országos joghatóságú hiteleshelyek kialakulása (Buda, Székesfehérvár). A hiteleshelyek területi hatásköre azt a területet foglalta magába, ahonnan a lakosok a testületet felkeresték bevallást tenni, illetve amelyben a kanonokok, szerzetesek kiszállásokat végeztek hites tanúbizonyságként. Az általuk kibo6 Zsoldos (2005) 19., 25. 7 Koszta (2009). 8 Solymosi (1996a), Szovák (2001). 9 Eckhart (1914), Szentpétery (1930) 131-138. 10 MAMÜL IV. 141-143. (Hiteleshely, a szócikket Érszegi Géza készítette), KMTL 263-264. (Hiteleshely, a szócikket Solymosi László készítette). 58
