Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)

Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Karlinszky Balázs: A VESZPRÉMI KÁPTALAN ZALAMERENYE-KÖRNYÉKI BIRTOKAI A TÖRÖK ELŐTT (Káptalani birtokkezelés a középkorban)

A VESZPRÉMI KÁPTALAN ZALAMERENYE-KÖRNYÉKI BIRTOKAI A TÖRÖK ELŐTT ki.77 Megengedhető feltételezés ezen összegek alapján, hogy az évi 5000 forin­tos becslés valóban óvatosnak számít. Ami a három további káptalani birtokot illeti, Újlak osztozni látszik a birtok­központ Merenye sorsával. Önállóan biztosan mindössze egyszer kerül elő, amikor 1455-ben Csapi András szentgyörgyi várnagy Marcali-familiárisként a káptalan újlaki birtokáról beszedette a terragiumot.78 A szomszédos Orosztonyban lévő káptalani birtokról forrásaink jórészt a 14. század első feléből valók. Valamikor 1309 előtt a káptalan egy, a merenyei birtokával határos orosztonyi földhöz jutott a feltehetően Atyusz comesszel valamilyen rokonságban lévő, egy bizonyos Muthmertől származó Petries comes révén, annak fiúörökös nélküli halála folytán.79 1309-ben aztán Petries egy távoli rokona vette ugyanezeket a földeket zálogba, míg végül a zalai konvent a birtokot 1340-ben ismét a káptalan részére iktatta, amelynek itteni birtoklása a továbbiakban zavartalannak tekinthető.80 A két falura bomló telepü­lésen nemes családok birtokai is feküdtek, s majd csak 1512-ben értesülünk ismét a veszprémi egyház helyi birtokáról egy erdő használatának megosz­tásával kapcsolatban.81 Könnyen lehet azonban, hogy az erdőt Merenyéről igazgatták, ugyanis Orosztony nevű birtokról a Számadáskönyv egyetlen bejegyzése sem tanúskodik. Sőt, mivel a Számadáskönyvben Merenye, Újlak, Garabonc és Németpáh minden évnél - utóbbi azonban 1509-1513 között ismeretlen okokból nem - szerepel a megválasztott birtokigazgatók illetékes­ségének felsorolásakor,82 83 feltételezhető, hogy Orosztonyban ekkor már nem volt birtokos a káptalan. Ezt támasztja alá az 1727-es urbárium is, amely szintén csak a négy birtok szolgáltatásait írja össze, Orosztonyét azonban nem. Németpáh, a mai Felsőpáhok87 található legtávolabb Zalamerenyétől, s így a birtok nem is kapcsolódik szorosan a merenyei birtoktesthez, mégis, a földrajzi közelség miatt inkább tartozik ide, mint a Balaton-felvídék többi káptalani helységéhez. Ezt erősítik meg a Számadáskönyv előbb említett birtokigazgatói illetékességi felsorolásai is. A településen egyébként aránylag későn, 1403-ban jutottak 120 aranyforint értékű részbirtokhoz a kanonokok. Történt ugyanis, hogy Hidegkúti Farkas fia Bereck, Ajkai Péter és fia, Miklós deák a káptalan paloznaki és csopaki birtokaira rátörve jobbágyaik közül négyet megöltek. 77 Számadáskönyv 36-37. és 217. 78 VÉL C/l (cap.) Újlak 11. (DF 201348), Csapi Andrásra Engel (1996b) I. 427. és II. 49. 79 VR no 45. 80 VR no 331. 81 VÉL C/l (cap.) Orosztony 5 (DF 201586). Például 1495: „Item magistros possessionum nostrarum Merenye, Garaboncz, Wylak et Nemet- pah constituimus dominum Johannem de Pólyán custodem ac magistrum Mathiam de Kortho” Számadáskönyv 3. 83 Szántó (1960) 40. 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom