Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)

Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Karlinszky Balázs: A VESZPRÉMI KÁPTALAN ZALAMERENYE-KÖRNYÉKI BIRTOKAI A TÖRÖK ELŐTT (Káptalani birtokkezelés a középkorban)

Karlinszky Balázs országbíró a Mátyás főesperes „ördögi” eljárásával a káptalani földekből kiha­sított négy és fél ekealjnyi vitatott föld birtokába a káptalant visszaiktatta, s Cseniket pénzbírság mellett örök hallgatásra ítélte.71 Ugyancsak a merenyei birtoktest falvairól értesülünk a Somogy vármegye számára tartott, 1444 májusában kezdődő közgyűlésről fennmaradt oklevelek­ből.72 A káptalan kárára történt hatalmaskodásokat a birtokokkal szomszédos Marcaliak, Imre korábbi ajtónálló mesternek és testvérének, Jánosnak a famili­árisai követték el, akik egyébként az előbbiekben említett ugodi Csenik leszár­mazol voltak.73 A testvérpár a közgyűlést megelőző időkben több ízben követett el visszaéléseket a káptalan merenyei - valamint nagyberényi - jobbágyai és vagyona kárára. A részletes kárjegyzékből megtudhatjuk, hogy több alkalom­mal mintegy 4000 köböl bor - 10 nagy és 70 kis hordó továbbá Oztolcz (feltehetően Istóc) birtokról a káptalannak járó 200 forint értékű bortized elragadásával összesen 1200 forint kárt okoztak.74 Szintén Marcali-familiárisok okoztak több más kisebb kárt a káptalan helybéli jobbágyai és garabonci plébánosa számára összesen 580 forint értékben.75 76 Összehasonlításképpen a Számadáskönyv több mint fél évszázaddal későbbi adatainak átlaga szerint a veszprémi uradalom közel harminc falvából járó bortized- és kilenced mintegy 16 ezer köböl bort jelentett évente. A káptalan jövedelmei ekkor óvatos becsléssel megközelítőleg évi 5000 forintra tehetőek.7'’ Ugyancsak a Számadás­könyv közöl három ízben adatokat a Merenyéről származó készpénzbevé­telekre: ezek hozzávetőlegesen 1497-ben 90, 1519-ben pedig 105 forintot tettek 71 VR no 380. 72 A közgyűlés okleveles anyagát feldolgozta Borsa (1989). 73 A cseh Csenik 1327-ben tűnik fel az oklevelekben mint I. Károly király mindvégig hű embere, később 1332-től az ugodi uradalom birtokosa is lett. A család magvaszakadtával az ugodi urada­lom a koronára szállt, zalai birtokaik egy része pedig a Marcaliak kezére került: Csenik fia Péter magister lánya Anglis Marcali István fia István felesége volt. Horváth (2003) 44. [ http://phd.om.hu/disszertaciok/ertekezesek/2003/de_2134.pdf , a letöltés időpontja 2010. június 28.] és Engf.l(2001) Ugodi (Csenikfi) 74 Borsa (1989) no 4. (VÉL C/l (cap.) Merenye 27, DF 201295) és no 6. (uo. Simigiensis comitatus decimalia 29, DF 201297). A fenti okleveleket all. számú oklevélben (uo. Merenye 26, DF 201300) bocsátottak esküre. 75 A károk részletesen: két hordó bor eltulajdonítása, 10 forint kicsalása, a plébániatemplomban elhelyezett javak és további 10 marha eltulajdonítása 500, illetve 24 forint értékben. Borsa (1989) no 9. (VÉL C/l (cap.) Nagy et Kisbérén 40, DF 201298). (A két adatsorból számított bor­árak: 4000 köböl bor, 1000 forint kár köblönként 2,5 forintot jelent, a második esetben a fennma­radó 34 forint a két hordó bor ára. A gondolatmenet szempontjából mellékes, de a káptalan végül az 1483. évi perújrafelvétel során elveszítette a Marcali László ellen folytatott pert, s egyúttal a korábban megítélt kártérítésre vonatkozó jogát.) 76 Karlinszky (2008) 54. és 57. Ezzel egybevág, hogy a Mályusz Elemér által megadott 150 forintos átlagjövedelmet alapul véve a 36 kanonok összjövedelme is 5400 forintot tesz ki egysze­rű felszorzással, vö. Mályusz (1971) 85. 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom