Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Szántay Antal: II. JÓZSEF GONDOLATAI A VÁRMEGYÉKRŐL
Szánt ay Antal II. JÓZSEF GONDOLATAI A VÁRMEGYÉKRŐL A magyarországi vármegyék több évszázados történetében először II. József1 uralkodása alatt merült föl a vármegyei igazgatás radikális átalakításának, sőt megszüntetésének gondolata. A kerületi igazgatás bevezetésével az uralkodó célja olyan egységes és egyformán szervezett igazgatási szervezet kialakítása volt, amely egyrészt a bécsi központból a legtávolabbi kis településig képes eljuttatni és végrehajtani a központ akaratát, másrészt pedig képes informálni a bécsi központot a helyi állapotokról. Ennek az igazgatási rendszernek a kiépítése az örökös tartományokban már Mária Terézia idején, Friedrich Wilhelm Haugwitz 1749. évi reformjaival megkezdődött. II. Józsefre a még bizonyos autonómiával bíró országok és tartományok (Magyarország, Erdély, Lombardia és osztrák Németalföld) betagolásának feladata maradt. A határozottabb, minden kompromisszumot elutasító fellépést a híres „Pásztorlevél” kiadása jelzi 1783 decemberében. A következő, 1784. év az elhatározás ideje. Magyarországot sorra érintik a hagyományokat és a rendi-nemesi alkotmányt semmibe vevő lépések. A Szent Korona Bécsbe vitele inkább szimbolikus, a német nyelvrendelet már a vármegyei ügyintézés mindennapjait érinti, míg a népszámlálás elrendelése a nemesség ellenállását is kiváltja, amely viszont a császárt sarkallja határozott ellenlépésre. 1784. november 1-jén információkat és térképeket kér a megyékről a Magyar-Erdélyi Udvari Kancelláriától. II. József ezután hamarosan kialakította és a kancelláriának megküldte elképzeléseit, amely azonban terjedelmes ellenjavaslatokkal élt. A vita 1785 elején zajlott, a császár elhatározását azonban nem lehetett megmásítani: 1785 márciusában kinevezte a kerületi biztosokat, az új kerületi igazgatás vezetőit. A helyi igazgatás ugyanezen rendszerét vezette be 1786-ban Erdélyben és Lombardiában, 1787 elején pedig osztrák Németalföldön. Az alábbi tanulmány II. József és a Magyar-Erdélyi Udvari Kancellária vitájának dokumentumait mutatja be, kiemelve az uralkodó gondolatait a magyar alkotmányról és a vármegyékről.2 1 A II. Józseffel foglalkozó gazdag irodalomból néhány művet szükséges itt megemlíteni: Marczali (1882-1888), Mitrofanov (1910), Haselsteiner (1983), Capra (1984), Beales (1987), Dickson (1987), Blanning (1994), Szabó (1994), Balázs (1997), Hasquin (2007), Beales (2009). 2 A szöveg német nyelvű változata megjelent Szánt ay (2005) 59-65. 467
