Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Dominkovits Péter: Vármegyei vezetők, közigazgatási feladatok a 17. századi Sopron és Vas vármegyék példáján
VÁRMEGYEI VEZETŐK, KÖZIGAZGATÁSI FELADATOK... bíráskodással kapcsolatos teendőket (pl. megintések, idézések, tanúkihallgatások) az illetékes szolgabírák a munkájukat segítő esküdtekkel (jurassessores, jurati assessores), a nagyobb pallosjogú uradalmak esetében pedig sokszor vezető uradalmi tisztekkel és familiárisokkal közösen végezték. Ez a vármegyei tisztikar nem csak a vármegyék törvényszékein, de a földesúri úriszékek jelentős létszámú ítélkező testületében is folyamatosan tevékenykedett.24 A szolgabírák és esküdtek közigazgatási tevékenysége, elfoglaltsága miatt az 1613. évi 14. törvénycikk engedélyezte, hogy a sedriákon esküdt ülnökök (assessores) is bíráskodjanak; sajnos a következetlen fogalomhasználat nem mindig és nem egyértelműen engedi meg a vármegyei esküdt és az esküdt ülnök - a későbbi fizetéses táblabírák elődje - megkülönböztetését. A vármegye pénzügyeit az adószedő (perceptor) kezelte, a hivatali írásbeliség meghatározó személye a jegyző (nótárius) volt.25 E tisztségekre - Sopron és Vas vármegyében cseppet sem rendszeresen tartott restaurációk alkalmával - a föispáni kandidációk nyomán a vármegye rendjei tisztségviselőket választottak, vagy a meglévőket hivatalukban megerősítették. A hivatali idejük alatt elhalálozott tisztségviselők helyébe, a következő tisztújításig a főispán nominált substitutus hivatalviselőt. A hivatalviselők kiválasztását a vármegyét meghatározó főnemesek érdekei is döntően befolyásolták. Ez a 17. század közepén, a törvényhatóság két legnagyobb birtokosa, Nádasdy (III.) Ferenc és az Esterházy család rivalizálása miatt kialakult bipoláris hatalmi viszonyoknak köszönhetően alapvetően befolyásolta a Sopron vármegyei hivatalviselő elit személyi összetételét, míg Vasban ugyanezen Nádasdy (III.) Ferenc az idősebb Batthyány (I.) Ádámmal konszenzusra törekedett. (Sopron vármegye fiatal főispánja, Esterházy László a vármegyevezetés személyi kérdéseiben is többször kikérte apósa, Batthyány (I.) Ádám véleményét.)26 A 16. század utolsó harmadára, illetve a 17. század elejére a nemesi vármegye legfőbb fórumává az uralkodói, nádori, kamarai rendeleteket, körleveleket publikáló, annak végrehajtásáról gondoskodó, az országgyűlési követek számára instrukciót készítő, azokat tevékenységükről beszámoltató, a vármegye működését, horizontális és vertikális kapcsolattartását, a rendi érdekek képviseletének lehetőséget adó közgyűlés (congregatio, congregatio generalis) vált. A vármegyei közgyűlések speciális típusát jelentette a tisztségviselői karnak a főispán, a világi és egyházi főnemesek, a vármegyei rendek kiemelkedően nagy számú képviselője jelenlétében, ünnepélyes keretek között megtartott megújítása, Eckhart (1954) 28-31. 25 A vármegyei jegyzői tisztről Föglein (1936) A törvényhatóság közigazgatásának bemutatása, teljes körű archontológiai adatfeltárással Molnár (2000) (Az 1541-1750 közötti megyetörténeti bevezetés és archontológia Turbuly Éva munkája). 26 Minderről, korábbi szakirodalommal Dominkovits (2009), MOL P 1314 no 32.089. Nádasdy Ferenc Batthyány Adámhoz (Szécsény, 1646. január 15). 425
