Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Dominkovits Péter: Vármegyei vezetők, közigazgatási feladatok a 17. századi Sopron és Vas vármegyék példáján
Dominkovits Péter A fenti adatsorok a hódolt portaszámokkal együtt, a vármegye egészének portaszámát tartalmazzák. Esterházy Miklós nádor számára, egy 1630. évre készített kimutatása szerint, a tárgyidőszakban Vas megye portáinak 72%-a (444 lÁ) nem hódolt, míg 28%-a hódolt (169), Győr megye esetében a törvény- hatóság portáinak 34%-a (52 porta) hódolt, míg 66%-a (100 porta) nem hódolt, Komárom megyénél pedig 31%-a nem hódolt (36 lA porta), míg 69%-a (81 porta) hódolt. Sopron és Moson megyék nem rendelkeztek török adóztatásnak alávetett, hódoltnak minősített portákkal.19 A VÁRMEGYE ÉS FUNKCIÓI A 17. századi vármegyét egyfajta „Janus-arcúság” jellemezte: éppúgy funkcionált a helyi rendiség érdekeit megjelenítő rendi intézményként, mint a központi kormányzati hatalom territoriális végrehajtó szerveként. A vármegyék élén a király által kinevezett főispán {comes, supremus comes)20 állt. Míg Sopron vármegyében 1604-ig Nádasdy (II.) Ferenc, 1604 és 1625 között Batthyány (II.) Ferenc, 1626 és 1645 között Esterházy Miklós, 1645-től 1652-ben bekövetkezett haláláig Esterházy László, majd 1652-től Esterházy Pál állt, a szomszédos Vas vármegyében a felségárulás vádjában kivégzett Nádasdy (III.) Ferenc haláláig (1671) a Nádasdy család tagjai viselték-e hivatalt.21 Győr és Veszprém vármegyékben ugyanakkor örökös (fő)ispánként a megyéspüspökök sorából, Zala vármegyében pedig a Zrínyi, az alsólindvai Bánffy és a Nádasdy család tagjaiból kerültek ki e személyek. Moson vármegye esete jelenleg is pontosításra vár.22 A vármegyei rendek élén a főispán által kandidált jelöltek közül, a tisztújításon a rendek által választott alispán (vicecomes) - Vas és Zala vármegyékben két alispán - állt. A 17. századi Vas vármegyében rendszeresen megválasztották az alispánok vicegerenseit is. Miképpen az alispánok közötti feladatmegosztás, úgy a vicegerensek jog- és hatáskörének tisztázása is az elkövetkező kutatások feladata. A jelentősen eltérő nagyságú, a forrásokban többnyire a szolgabíráiról (judex nobilium, judlium) elnevezett járásokban23 a sokrétű közigazgatási feladatokat, 19 A forrástípussal szemben jelzett bizonytalanságokat illusztrálja, hogy a jegyzék Zala és Veszprém vármegyék esetében az összes portát hódoltként regisztrálja. MOL P 123 Il/'b. 2. csomó (Sopron, Vas vármegyék) In An[n]o 1630. Portié in comitatibus (...). A hódoltság és az országgyűlési törvények, kormányzati intézmények kapcsolatáról Szakály (1997) 36-64. 20 A supremus comes fogalom megjelenése, elterjedése még a térségben is további kutatásokat kíván. 21 Nádasdy (II.) Ferenc 1562-1604, Nádasdy Pál 1604-1633, Nádasdy (III.) Ferenc 1633-1671. 22 Fallenbüchl (1994) 78-79., 86., 96., 107-109., 111., vö. PAlffy (1995) 99-111. Veszprémre lásd még Molnár (1998), a Sopron vármegye örökös főispáni hivatalát elnyerő Esterházy családra pedig Tobler (2008). 23 A szolgabírói járások fontosságára a 16-17. századi kutatások számára is felhívja a figyelmet C. Tóth (2007), Neumann (2009). 424
