Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)

Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Tringli István: Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt

Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódItás előtt

A nagy törvénykönyv rendelkezése nem volt előzmények nélküli. Ülnökök (,assessores) korábban is segítették az alispán és a szolgabírák ítélkezését a megyei törvényszékeken, ezek tisztsége idővel állandósulhatott is. Szabolcs megyében az 1410-es, 1420-as években emlegették bíráskodási feladataikat.95 1444-ben elején Somogy megyében a négy szolgabíró mellett négy választott biró (Judex electus") ítélt egy hatalmaskodási ügyben.9'1 Pár hónappal később már országos törvénnyé lett a somogyiak módszere. A tavaszi országgyűlés tizedik cikkelye elrendelte, hogy a megye közössége („per communitatem”) válasszon négy becsületes, megyebéli nemest („quatuor probi homines ex nobilibus illius comitatus”), akik a törvényszéken igazságot szolgáltatnak, a törvényhozó szándéka szerint valószínűleg hatalmaskodási ügyekben is.97 A törvény rendelkezése Zala megyében megvalósult, ahol néhány alkalommal felbukkantak az esküdtek (iurati) a törvényszékeken.98 Az 1444-es kezdeményezés azonban elhalt, a jogszokás ugyanis erősebb volt a ki nem mondott kezdeményezésnél: a sedriák száz forint érték fölött nem hozhattak ítéletet.99 Mátyás nagy törvénykönyvének megyei esküdtjei egyébként is csak távoli kapcsolatban voltak a korábbi ülnökökkel, 1486-ban a királyi és nádori emberi munka elvégzését szabták feladatuknak, az elődök azonban a törvényszék önálló bíráskodásában segítettek.

Mátyás király rendelkezését néhány hónapon belül végrehajtották az egész országban. A megyei oklevelek megváltoztak: eddig többségüket az alispán és a szolgabírák nevében állították ki, most azonban megjelentek mellettük az esküdtek (electi et iurati nobiles, iurati) is. Az új rendszer nem tartott sokáig, nem sokkal élte túl az uralkodót. A módszer nem vált be, mert ez is felkerült Mátyás ama kevés törvényének a listájára, amelyet az új király, II. Ulászló 1492-ben a Mátyásénál is terjedelmesebb decretum maiusában eltörölt.100

Mátyás nagy törvénykönyvét az újkori kodifikáció egyik korai példájának szokás tekinteni, a mü azonban sok tekintetben hü maradt a középkori törvények megszövegezésének szokásaihoz. A törvény szövege - mint annyi más középkori társa - csak arról beszélt, ami megalkotásakor fontos volt, a rendelkezéssel kapcsolatos többi kérdést tudottnak és magától értetődőnek tekintették. A mátyási nagy törvénykönyv a királyi emberekkel kapcsolatos eljárás megváltoztatásáról beszélt, valójában azonban az állandó megyei esküdtek tisztségét hozta

95 C. Tóth (2008) 75.

96 Mályusz (1957) 65.

97 1444. évi 10. törvénycikk DRH 1301-1457. 329. A törvényhelyet Mályusz Elemér értelmezte, lásd Mályusz (1957) 66.

98 Holub (1929) 158. és 224.

99 Hajnik (1899) 83.

100 1492. évi 53. törvénycikk CJH. Az 1486-92 közt fennállt intézményt Neumann Tibor elemezte nyugat-felvidéki példák alapján. Neumann (2005).

393