Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)

Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - C. Tóth Norbert: A világi igazgatás Magyarországon a Zsigmond-korban, különös tekintettel Veszprém megyére

C. Tóth Norbert

Van-e valamilyen közös jellemzője az előbbiekben felsorolt 14 megyének? Nos olyan magyarázattal nem tudok szolgálni, amely minden megyére érvényes lenne, ám csoportokat létrehozhatunk a felsorolt megyékből, s ennek alátámasztására néhány megfontolandó érvet is felvillantanék. Bács, Bodrog és Moson megyék mindegyike az Árpád-kor folyamán, főleg Imre és II. András uralkodása idején, az ország öt legfontosabb megyéje közé tartozott, s az eredeti Szolnok megye ispánsága sem számított jelentéktelennek.4' Mindehhez hozzátehetjük, hogy Bács, Bodrog, Moson és Szolnok megyék területén hatalmas királyi birtokok, uradalmak voltak. A tatárjárás után e területeken egyrészt nagybirtokok jöttek létre (Bács), másrészt területükre jelentős betelepítések (jászok, kunok) történtek (Bodrog és Szolnok).45 46 Moson megye története nagy részében - kivéve a Vöröskői, illetve Szentgyörgyi és Bazini család 15. századi tulajdonlását - királyi és királynéi birtoklás alá tartozott.47

A következő csoportot azok a megyék alkothatják, amelyek erdőuradalmakból jöttek létre a 13. század folyamán, illetve utána. Ide sorolhatjuk Árva,48 49 Torna, Trencsén és Zólyom44 megyéket. Mindegyik megyében később is hatalmas kiterjedésű, kezdetben királyi/királynéi, majd magánbirtokok voltak.50

A harmadik csoportba Pilis, Pozsega és Verőce megyét sorolnám, mint olyan megyéket, amelyek felett az Árpád-korban a királynék gyakorolták a hatalmat.51

Ha jól belegondolunk e három csoport között egy érintkezési pontot találhatunk: a felsorolt 11 megye mindegyike, helyesebben mondva azok mindegyikének a nagy része királyi magánuradalom volt, sőt jó ideig az is maradt. Hasonló a helyzet Krassó és Kraszna megyékben is: az előbbiben Haram vár, míg az utóbbiban Valkóvár és uradalmaik foglalták el területük jelentős részét.52 53 A királyi uradalmak túlsúlya miatt e megyékben az ország többi megyéjéhez képest kisebb létszámú volt a kis- és középbirtokos nemesség, illetve, mint Bács esetében, jóval kisebb részt „foglaltak el” területéből birtokaik. Mivel a „nemesi” megye elengedhetetlen alkotórésze volt a megyebeli nemesség, így feltételezésem szerint a kevesebb nemessel vagy kisebb területen élő nemessel rendelkező comitatusokban csak két szolgabíró és ennek megfelelően két járás volt.

A két szolgabírós megyéken kívül létezett még egy igazgatási különlegesség. A kutatásban már régóta ismert, hogy több megyének két ítélőszéke volt.51 így

45 Nógrády (1995) 171-173.

46 Györffy (1963-) I. 204-206., 698.

47 Engel (1996) I. 155., Engel (1977) 140., Kenyeres (2008) 65.

48 Györffy (1963-) I. 191-194., Zsoldos (2001) 21-22.

49 Engel (1996) I. 209., 211., 244., Zsoldos (2001) 21-22.

50 Kenyeres (2008) 62-65.

51 Zsoldos (2005) 29., 159-165.

52 Vö. Engel (1996) I. 142., 146.

53 Gábor (1908) 18-22.

324