Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - C. Tóth Norbert: A világi igazgatás Magyarországon a Zsigmond-korban, különös tekintettel Veszprém megyére
A VILÁGI IGAZGATÁS MAGYARORSZÁGON A ZSIGMOND-KORBAN esetében a kis- és középbirtokos nemességnek a megye területén való megoszlása határozták meg elsődlegesen a járáshatárokat. Főleg a földrajzi fekvés révén egyfajta tipológiát is felállíthatunk a járások és a „megyeszékhely” kapcsolódási formájára nézve. így vannak olyan megyék, ahol a járások tömbszerűen (például Bereg, Győr, Sáros, Torna, Vas és Veszprém), van ahol egy ún. közlekedő útvonalon keresztül kapcsolódtak a ser/r/a-helyhez (például Nyitra és Szabolcs), illetve találunk olyan megyét is, ahol nem volt közös kapcsolódási pontja a négy járásnak vagy legalábbis nem egyértelműen kimutatható (például Abaúj, Gömör, Ung)." Mindezek után - habár mint írtam, nem tekinthetjük a járásokat a világi igazgatás alapegységének, sőt valószínűleg a megyéket sem vizsgáljuk meg mégis azokat más szempontból. Felvetődik a kérdés, vajon ismerjük-e pontosan azokat a megyéket, ahol két szolgabíró, s ezáltal két járás volt? Gábor Gyula száz évvel ezelőtt még azt írta, hogy „a szolgabírák száma az anyaország megyéiben kivétel nélkül négy és pedig az 1291. XVI. t. ez. rendelkezése értelmében.” S ha netán ennél kevesebb szolgabírót jelöl az oklevél, akkor „mindez ... nem bír semmi egyéb, mint diplomatikai jelentőséggel. A szolgabírák száma mindig és kivétel nélkül négy.”11 12 A szakirodalomban több lista létezik a két szolgabírós megyékről, ezek azonban néhány ponton eltérnek egymástól. Kristó Gyula Bács, Krassó, Moson, Pilis, Pozsega, Külső-Szolnok, Torna, Valkó, Verőce és Veszprém, Tringli István pedig Bács, Külső-Szolnok, Moson, Pilis, Pozsega, Torna, Valkó és Verőce megyéket, valamint mindketten az erdélyi megyéket sorolják e csoportba.13 Látható, hogy az előbbi lista bővebb: szerepel rajta Krassó és Veszprém megye is. Az utóbbi megye megjelenése e csoportban nem egyértelmű, akár tolihibának is gondolhatnánk, hiszen e megyének két ítélőszéke volt két-két szolgabíróval.14 15 Ugyanakkor Archontológiájában Engel Pál is úgy tüntette fel a megyét, mint amelyiknek két szolgabírája van.1:1 A kérdésre később még visszatérek. Nem könnyebb a dolgunk Krassó megyével sem! Már az is problémát jelent, hogy eldöntsük: egy vagy két ítélőszékkel rendelkezett-e a megye.16 A másik probléma az, hogy az oklevelek intitulatiójában hol két, hol négy szolgabírót jelölnek. így 1319-ben, 1342-ben, 1355-ben, majd 1401-ben és 1424-ben két szolgabírót, ellenben 1406-ban és 1407-ben négy szolgabírót említenek a megye kiadványai.17 Az Anjou-korban felbukkanó két szolgabíró még csak magyarázható lenne azzal, hogy az oklevél az egyik szék kiadványa, 11 Nyitra megye térképét lásd Neumann (2009) 187., a többit C. Tóth (2007) 463M70. 12 Gábor (1908) 85-86. 13 Kristó (2003) 198., Tringli (2009) 510. 14 Solymosi (1984) 123., Horváth (2000) 249-266. 15 Engel (1996) 1.231. 16 Vö. Csukovits (1997) 367. 17 Sorrendben Pesty (1882-1884) III. 5., 381., 29., 241., 308. és 252-253., 260. 321
