Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Zsoldos Attila: A MEGYESZERVEZÉS KEZDETEI A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN(Az „óriás” És az „Átlagos” nagyságú megyék kérdése)
Zsoldos Attila eltemették?61 A válasz kézenfekvő: Fehérvárt, miként azt a magyar krónikás hagyomány tartja, István alapította62 minden jel szerint 997 után, míg Géza állítólagos fehérvári sírja egy számos tévedéssel terhelt, közismerten megbízhatatlan információkat közlő kései forrásban szerepel egyedül, így annak esélye, hogy a közlésnek van valami valóságmagva, elenyészően csekély. Fejér példája tehát egy újabb érvet kínál a megyeszervezet kezdeteit Szent István uralkodása idejéhez kötő nézetek megtámogatására, lehűtvén némiképp az intézmény kezdeteit Géza korába (vagy még korábbra) visszaálmodók lelkesedését. Végezetül elgondolkodhatunk azon, hogy vajon miért látszott célszerűnek a megyeszervezés során ennyire eltérő nagyságú megyéket létrehozni. István megtehette volna, hogy kisebb, s ily módon könnyebben kormányozható igazgatási egységeket hoz létre a frissen hódoltatott területeken, ha mégsem így járt el, annak megint csak lehetett valami oka, a legvalószínűbben talán éppen az, hogy az újonnan birtokba vett területek ellenőrzése egyszerűbb lehetett egyetlen helyi központból. Ezen a ponton azonban, kár is lenne tagadni, találgatásokra kényszerülünk. Tény mindenesetre, hogy ez a megoldás technikailag kivitelezhető volt, hiszen a megyék egy részében nem csupán egyetlen vár, illetve várispánság létesítésére került sor. Szent István 1009. évi oklevele említést tesz egy „Füle nevű, Úrhida vár kerületében fekvő” faluról,63 s mivel mind Füle, mind Úrhida Fejér megyében fekszik, világos, hogy Fejér megye eleve úgy jött létre, hogy két várispánság működött területén. Ugyanez a jelenség figyelhető meg Nyitra megye esetében is, hiszen az Altaichi évkönyvek szerint III. Henrik német király 1042. évi magyarországi hadjárata során kilenc várat foglalt el a Dunától északra,64 s ezek egy része bízvást azonosítható a Vág völgyében s javarészt Nyitra megyében létesült határvárispánságokkal.65 Sopron esetében annyiban más a helyzet, hogy ott a megye területén a soproni várispánság mellett ott találjuk még a 12. századtól adatolható locsmándi várispánságot,66 miközben maga a soproni várispánság sem csupán egyetlen várral, tudniillik Sopronnal rendelkezett, hanem a már all. században is említett kapuvári és babóti vár is hozzátartozott.67 61 Géza fejedelem állítólagos fehérvári temetkezésére, lásd Dlugosz I. 742-743. Fehérvár korai fejedelmi központ voltára lásd pl. Györffy (1967) 21-22., Fügedi (1967a) 29., Kralovánszky (1967) 4CM11., Fügedi (1967b) 33., Veress-Siklósi (1990) 12., Siklósi (1996) 45., Püspöki Nagy (1996) 20-29., stb. 62 SRH I. 290. 63 1009: villám unam Fyley nomine sitam in conpage Hurhyda civitatis - DFIA 52. 64 CatFont I. 96. 65 Györffy (1977) 329., Kristó (1988) 352-354. A határvárispánság fogalmára lásd Zsoldos (2000) 100. á6 Kristó (1988) 276-280. 67 SRH I. 394., vö. még uo. 331. 312