Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Zsoldos Attila: A MEGYESZERVEZÉS KEZDETEI A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN(Az „óriás” És az „Átlagos” nagyságú megyék kérdése)
A MEGYESZERVEZÉS KEZDETEI A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN Az említett példák az „átlagos” nagyságú megyék közül valók, de nem sok kétség férhet ahhoz, hogy az „óriásmegyé”-k esetében ugyanez volt a helyzet. Az erdélyi Fehér megye területéről ismert például Hunyad vára, amely mindenben pontosan megfelel az „ispánsági vár” fogalmának s így minden bizonnyal korai építésű lehet,68 jóllehet maga Hunyad megye csak 13. század közepe táján alakult ki: első ízben 1276-ban tűnik fel, amikor az erdélyi püspök itt fekvő birtokát emlitik,69 hunyadi főesperes azonban már 1265-ben szerepel.70 Az „ispáni várak”-hoz hasonló jellegzetességei ellenére Hunyad ilyenformán sokkal inkább gondolható az erdélyi Fehér megye várispánsága egyik várának, semmint korai megye központjának, annál is inkább, mert várispánságára vonatkozóan nincsenek adataink, s egyetlen ispánja sem ismert az Árpád-korból. Az „óriásmegyé”-k Hunyadhoz hasonló várai - ellentétben az „átlagos” nagyságú megyékben épített társaikkal - a legtöbb esetben egy-egy új, immár „átlagos” méretű megye központjává lettek az „óriásmegye” felbomlásakor. Csanád esetében Keve várát már egy 1071. évi eseménnyel kapcsolatban említik,71 Krassóé - Haram néven - egy 1128-ra vonatkozó adatban tűnik fel,72 míg az aradi, a krassói és a temesi várispánság egyaránt 1177-ben szerepel először forrásainkban.73 Az immár önálló Arad, Keve és Krassó megyék ispánjaira az első adatok a 12-13. század fordulója tájáról maradtak ránk,74 Temesé azonban már 1177 körül felbukkan,7' így meglehet, hogy az 1163-ban szereplő Csanádi ispán76 már nem az „óriás”, hanem az „átlagos” nagyságú Csanád megye ispánja volt, azaz az „óriásmegye” „átlagos” méretű megyékké bomlása valamikor a 12. század első kétharmadában ment végbe. Valamivel későbbi időpont valószínűsíthető az erdélyi Fehér megyét illetően, ahol is az erdélyi szászok II. Géza korában történt betelepítése indíthatta el a folyamatot. A küküllői várispánság 1177-ben tűnik fel,77 s a már bizonnyal önálló megye élén álló küküllői ispánnal 1214-ben találkozunk először.78 Baranyáról és Biharról csak annyi tudható, hogy az előbbiből Valkó valamikor 1198, az első ismert valkói ispán feltűnése előtt,79 Biharból pedig Békés és Zaránd nem 68 Bőn a (1995) 27. 69 1276: terrarum episcopalium, unius videlicet in comitatu Hunod - CD V/2. 371. 70 1265: HOkm VI. 135. 71 SRH 1. 377. 72 SRH 1. 441. 73 Borsa (1962) 213. 74 1200: CDCr II. 358., 1201: CDCr III. 13., 1214: CDSlov I. 150., hitelére lásd Érszegi (2003) 13-19. 75 (1 177 k.):CAH 77. 76 1163: CDCr II. 98. 77 Borsa (1962) 216. 78 1214: VR no 99. 79 1192: MOL DF 262 045. 313
