Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Zsoldos Attila: A MEGYESZERVEZÉS KEZDETEI A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN(Az „óriás” És az „Átlagos” nagyságú megyék kérdése)
Zsoldos Attila Konstantin munkájából ismerjük - csakis az történhetett volna, hogy a törzsnevekkel azonos alakú nevet viselő településeket a császár lelkes 10-13. századi olvasói nevezték el, ami azonban mégsem tűnik különösebben valószínűnek. A törzsek emlékét tehát a magyar hagyomány igenis fenntartotta, más kérdés, hogy a középkori történetírók munkáiból valóban hiányoznak, miként egyébként sok más, a magyarság pogánykori örökségéhez tartozó ismeretanyag is. Igen nagy bajban volnánk például, ha a Salzburgi Évkönyv adatát a Bécs környékén harcoló kovárokról (Cowari)4 - azaz kabarokról - Konstantin kabarokra vonatkozó tudósítása5 6 nélkül kellene értelmeznünk, mert a magyar krónikások mit sem tudnak a kabarokról, akiknek létében azonban ennek ellenére sem szokás kételkedni. De nem ismerik krónikáink a kende és gyula méltóságok együttműködésén alapuló, hol kettős fejedelemségnek, hol szakrális királyságnak,*’ újabban pedig nomád államnak7 nevezett politikai berendezkedést sem, pontosabban: mind a kende, mind a gyula méltóságnév személynévként jelenik meg a honfoglalás korára vonatkozó magyar középkori történeti irodalomban.8 A 9-10. századra vonatkozó ismeretanyag efféle átformálásával mindazonáltal méltán állítható párhuzamba, hogy a magyar krónikáshagyomány (ide értve Anonymust és Kézait is), ha nem is tartotta fenn a törzsek neveit, de az a tény, hogy ismeri a Hétmagyar kifejezést,9 valamint hét „kapitány”-t vagy „vezér”-t szerepeltet a honfoglalók élén10 - s nem hármat vagy 108-at11 -, mégis csak a törzsek emlékének meglétét tükrözik, mégpedig történetesen éppen a Konstantinnál szereplő helyzetnek pontosan megfelelően, ahol is a helynevekben külön-külön szereplő Kürt és Gyarmat törzsnevek12 egyetlen, Kürtgyarmat törzsként jelennek meg,13 s így áll elő - az egy törzsbe egyesített14 kabarokat nem számítva - a törzsek hetes száma. Az pedig, hogy az úgynevezett törzsnévi helynevek alapján megoldhatatlan feladatnak bizonyult a törzsi szállásterületek 4 HKÍF 209. 5 ÁMTBF 46. 6 CzeglÉdy (1974). 7 KRISTÓC1995) 97-127. 8 SRH I. 288. (vő. még uo. 291.) és uo. 4L, 95., ill. uo. 290. stb. 9SRH I. 33., 37., 39., 41. stb. 10 Uo., vő. még 165., 165-167., 286-292. stb. 11 Amint az Bíborbanszületett Konstantinnak a „nagy fejedelem”-re (megás arkhon), azaz kendére (vő. HKIF 32., 35. stb.), valamint a gyulára és a karchára vonatkozó tudósításából (ÁMTBF 48- 49.), illetve a „tiszta Magyarország” Kézai említette 108 nemzetségéből (c. 76.: Cum púra Hungária plures tribus vei progenies non habeat quam generationes centum et octo - SRH I. 187.) következnék. Megjegyzendő, hogy a kende, a gyula, valamint a karchával azonosítható horka mint személynevek - amint az köztudomású - szerepelnek a magyar történeti hagyományban. 12 Kristó-Makk-Szegfü (1973) 34—35. 13 ÁMTBF 46. 14 ÁMTBF 46. 300
