Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Zsoldos Attila: A MEGYESZERVEZÉS KEZDETEI A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN(Az „óriás” És az „Átlagos” nagyságú megyék kérdése)
Zsoldos Attila A MEGYESZERVEZÉS KEZDETEI A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN (AZ „ÓRIÁS” ÉS AZ „ÁTLAGOS” NAGYSÁGÚ MEGYÉK KÉRDÉSE) A 9-10. század fordulójára a magyarság birtokba vette a Kárpát-medence egész területét, a megtelepedésről és az új szállásterületen való berendezkedésről azonban vajmi keveset tudunk. Az egyetlen biztosnak tűnő kapaszkodót VII. (Bíborbanszületett) Konstantin (Konstantinos Porphyrogennétos) bizánci császár (913-959) 10. század közepi viszonyokat tükröző beszámolója kínálja e kérdésre vonatkozóan. Ez élő valóságként beszél a magyar törzsekről - nevüket, mint köztudott, fel is sorolja1 2 3 -, mégis akadnak a magyar történetírásnak olyan képviselői, akik tagadják a Konstantin által említett törzsek 10. századi létét. E felfogás hívei többnyire arra hivatkoznak álláspontjuk megokolásaként, hogy a honfoglalók régészeti hagyatékában mindeddig nem sikerült a törzsi tagolódásra utaló jegyeket felfedezni, továbbá a magyar krónikáshagyomány nem tartotta fenn a törzsneveket, valamint a törzsnevekkel egyező alakot mutató helynevek~ alapján nem lehetséges rekonstruálni a törzsek eredeti Kárpát-medencei településterületét. Mindezek alapján arra a következtetésre jutnak, hogy a törzsekre vonatkozó konstantini híradás nem a jelenre - azaz a 10. század közepére - vonatkozik, hanem a régmúltra: törzsek egykor bizonyára voltak, csakhogy a honfoglalás idejére felbomlottak, meglehet, éppen a honfoglalást megelőzően a besenyőktől elszenvedett vereség következtében. ’ Mindezen ellenvetések azonban könnyedén cáfolhatók. A régészeti anyag említett homogenitásával kapcsolatosan okkal vethető fel, hogy a törzsekre utaló jegyeket talán olyan anyagok hordozták a magyarok ruházatán vagy felszerelési tárgyain, amelyek mára elenyésztek. Az, hogy a magyar krónikáshagyomány azért nem szerepelteti a törzsneveket, mert a törzsek egykori léte már a múlt ködébe süllyedt volna ezek megalkotásának idején, aligha hihető, mivel ebben az esetben - tekintettel arra, hogy a törzsneveket egyedül 1 ÁMTBF 46-47. 2 Vö. Kristó-Makk Szecífű (1973) 32-39. 3 A törzsek létével kapcsolatos vitára összefoglalóan lásd KristÓ (1977) 221-223. és KristÓ (1995) 248-251., vö. még Bóna (2000) 15-16. 299
