Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Jakab Réka: Zsidóság a veszprémi püspöki és káptalani birtokokon 1848 előtt
Jakab Réka A vármegyei hatóságoknál tett panaszok tanúsága szerint a zsidók megszerezték a tobakos bőrcserzés legfontosabb alapanyagának számító cserszömörce- gyüjtés és felvásárlás jogát is a Veszprém környéki területeken. Ezáltal a tobakok csak közvetítő kereskedelmen keresztül, tehát drágábban juthattak cserzőanyaghoz.46 A veszprémi káptalan majorjaiban az állattenyésztés tette ki a termelés nagyobbik részét és minden bizonnyal az állati termékek értékesítéséből nagyobb bevételei voltak az uradalomnak, mint a gabonatermesztésből. A borkereskedelem mellett az élőállat (ürü = heréit kos, bárány, birka) és a gyapjú forgalma volt a legnagyobb. Felvásárlásukra a káptalan kisebb részben a saját birtokain élő kereskedőkkel állapodott meg, a nagyobb mennyiségű állatot és gyapjút távolabbról érkező kereskedők vásárolták fel. 1819-ben és 1820-ban egy Esterházy birtokról és egy Csehországból érkező zsidó kereskedő vásárolta fel az ürüket.47 Milchdorfer Ábrahám veszprémi kereskedő és társa 1828-ban 1200 ürüt vásárolt a káptalan különböző uradalmaiban, melynek értéke kb. 15 ezer forint volt.48 A veszprémi püspök sümegi uradalmában is részben zsidó kereskedők vásárolták fel az állatokat. Már 1768-ból van adatunk rá, hogy zsidók, a németkeresztúri Isak Jakob és Isak Salamon vásárolják meg ebben az évben az uradalom ürüit, darabját 2 forintért.49 A püspök és a káptalan majorságaiban megtermelt gyapjú kereskedelmét is többnyire zsidók bonyolították. Sümegen 1768-ban az uradalommal több termékre is szerződő sümegi Moyses zsidó vásárolta meg a tavaszi és az őszi gyapjút egyaránt.5" 1810-es-20-as években többnyire kanizsai kereskedők szerződtek a káptalani gyapjúra.51 Neumann Ábrahám pápai kereskedő, aki - mint fentebb láttuk - bőröket is vásárolt a káptalantól, 1814-ben a tavaszi gyapjú teljes mennyiségét megvásárolta, melyért 10 ezer forint foglalót tett le, és az áru elszállításáról is maga gondoskodott.52 46 Nagy (1971) 207. Az 1800-as évek elején zsidók bérelték a szömörceszedést Rátóton, Csopakon, Kövesen, Lovason, Nosztoriban. VÉL D/Contractus no 660., uo. D/Vegyes iratok fasc. 26. no 7., no 25. és no 199. 47 Efíraim Valdner németkeresztúri kereskedő 800 állatot vásárolt és hajtott el a veszprémi és a kiüti uradalomból. VÉL D/Contractus no 560. Mayer nevű cseh kereskedő 600 ürüre kötött szerződést a káptalannal. Uo. D/Contractus no 579. 48 VÉL D/Vegyes iratok fasc. 26. no 35. Weisz Bemát 1814-ben a káptalan majorjaiból az összes mustra birkát felvásárolta. VÉL D/Contractus no 607. Manowell Márton és Weisz Jakab veszprémi kereskedők 1844-ben 354 ürüt és 75 kost vásároltak az uradalomtól összesen 2144 pengőforintért. D/Vegyes iratok fasc. 26. no 292. 49 VÉL B/IV2 tóm. 1.(1768). 50 A 265 juhtól származó 329 és V* font tavaszi gyapjút 85 forint 67 dénárért, a 23 és 14 font őszi gyapjút pedig 62 forint 98 dénárért vásárolta fel. Uo. 51 Hirschler József (több évben), Lichtenstein Béni, Lövenstein Mózes. VÉL D/Contractus no 567., no 575., no 577. és no 627. 52 VÉL D/Contractus no 610. (1814. augusztus 1.) 238
