Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Mihalik Béla Vilmos: A VESZPRÉMI PÜSPÖKSÉG BIRTOKIGAZGATÁSA A 18. SZÁZADBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SÜMEGI URADALOMRA
A VESZPRÉMI PÜSPÖKSÉG BIRTOKIGAZÍTÁSA A 18. SZÁZADBAN fiskális és számtartó volt, provizort nem találunk.104 A legkisebb püspöki uradalomról, a nyúli domíniumról kevés adattal rendelkezünk, csupán az bizonyos, hogy Zalaegerszeghez hasonlóan ugyancsak egy számtartó működött ott is, Grmanecz Sándor, a Püspökalapi-pusztát pedig bérbe adták, amelynek ügyeiről a számtartó a veszprémi fiskálist, Thuránszky Jóbot tájékoztatta.105 Ez esetleg arra utalhat, hogy a nyúli uradalom igazgatásilag betagozódott a veszprémi uradalomba. A tisztikar személyi változása is észrevehető. Armpruszter betegsége és az új sümegi tiszttartó személye is azt mutatja, hogy a Padányi Bíró Márton idején feltűnő tisztikar kezdett kiöregedni. Az új sümegi tiszttartóra is valószínűleg Jelenffy Pál, korábbi provizor megromlott egészségi állapota miatt lehetett szükség. Jelenffy a következő évben, 1777 februárjában Sümegen meg is halt.106 Jelenffy Pálnak, a kamarai iratban meg nem nevezett utódja Babos György, korábbi sümegi számtartó lett, legalábbis Bajzáth József püspöksége (1777— 1802) idején ő állt a sümegi uradalom élén. Vépi Ferenc sümegi kasznár pedig egyet előrelépett a ranglétrán, és a karádi uradalomban lett számtartó.107 108 A kamarai igazgatás vége összekapcsolódott a dunántúli egyházszervezet átalakításával. 1777-ben felállításra került a székesfehérvári és szombathelyi püspökség,l0S utóbbi kapta meg a veszprémi püspökség korábbi nyúli és zalaegerszegi uradalmait. Az 1777. februárjában kinevezett Bajzáth József veszprémi püspök részére, és az új szombathelyi egyházmegye kezébe kamarai igazgatás alól visszaadott birtokokról az előző évi számadásokat figyelembe véve pontos összeírás készült. A sümegi uradalomban ekkor két mezőváros, tíz község, hat községi részbirtok és két puszta volt található.109 A központban, Sümegen volt a legtöbb uradalmi épület. Itt állt a püspök kétszintes rezidenciája,110 egy kétszintes fogadó tizenkét lovas istállóval és négyszáz akós pincével. A magtárral együtt írtak össze egy 36 ló befogadására alkalmas istállóépületet, amelyhez a pintér műhelye és a szekérszín csatlakozott, továbbá egy tárház 1000 akós pincével. Volt majorház, az ispán számára egy ház, mészárszék, a két mészárosnak külön-külön háza, a kertész háza egy üvegházzal (ez alighanem az 1768-ban épített ananászház volt), a juhász háza egy 1400 juhra való akollal, egy további uradalmi ház és a Kiss-Malom. A sümegi határban 326 hold majorság terült el, melyet két nyomásban használtak. 104 MOLE 156 fasc. 178. no 8. 105 MOL E 51 1776. október no 375. 106 Benda (2006) 283. 107 MOL E 51 1776. szeptember no 151. 108 Hermann (1973) 302-303. 109 MOL E 156 fasc. 178. no 11. Felsorolásukat lásd a 3. jegyzetben. 110 30 szoba, könyvtár, kápolna, 2000 akó bort befogadó pince és számos más helység volt benne. 165
