Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Mihalik Béla Vilmos: A VESZPRÉMI PÜSPÖKSÉG BIRTOKIGAZGATÁSA A 18. SZÁZADBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SÜMEGI URADALOMRA
Miilalik Béla Vilmos Tapolcán volt egy kocsma, három malom (Szitás, Kettős, Hatos), külön- külön ház a molnár és a juhász számára, utóbbihoz egy 700 juhra való akol tartozott. Volt még egy uradalmi ház, amit egy zsidó bérelt. Uradalmi kocsma volt még Nyirádon és Deáki-pusztán, juhászat Nyirádon, malom pedig Monostorapátiban és Csóta-pusztán, valamint egy uradalmi ház Bazsiban. Majorsági szántót találunk még Nyirád, Monostorapáti és Csicsó határában, Alsópáhokon pedig 24 kapás szőlőt. Az uradalmi tisztviselők és alkalmazottak bérének levonása után a sümegi uradalom jövedelme 21245 forint és 94 dénár volt. Csupán a karádi uradalom jövedelme volt több a sümegiénél, de csupán 50 forinttal, ami feltehetőleg annak volt köszönhető, hogy a karádi tisztviselők és alkalmazottak fizetése töredéke volt a sümegi uradaloménak.1" A veszprémi, a nyúli és a zalaegerszegi uradalmakkal együtt a veszprémi püspökség jövedelme az 1777. évi kamarai összeírás szerint 1776-ban 70420 forintra és 70 dénárra rúgott, amely a birtokfenntartási költségek levonása nélkül számított jövedelem összege volt. A SÜMEGI URADALOM BAJZÁTH JÓZSEF PÜSPÖKSÉGE IDEJÉN ÉS AZ 1802. ÉVI ÖSSZEÍRÁS Bajzáth József püspöksége (1777-1802) alatt már rendszeresebb és teljesebb képet kapott a Padányi Bíró Márton által megalapozott birtokigazgatás és gazdálkodás. Ezt mutatják a korszak fennmaradt forrásai is, így például a Koller Ignác püspök idején megindult számadás-sorozat egy-egy év (1778, 1785) kivételével már hiánytalan. Az 1760-as, 1770-es évek fordulójához hasonlóan a számadáskönyvekből megismerhetjük a sümegi uradalom tisztikarát és alkalmazottait. Az 1770-es évek végére, mint azt fentebb már jeleztem, a sümegi tisztikarban nemzedékváltás történt. Ezzel azonban szerkezeti változás is együtt járt. A Padányi idején feltűnt Jelenffy Pál provizor 1777 elején hunyt el, a tiszttartói posztot már az előző évben az addigi számtartó, Babos György nyerte el, így 1777-ben perceptorként Stark Zsigmond a számtartói poszt betöltője. 1782-ben már Bubla János a sümegi számtartó, aki addig a karádi uradalomban volt kasznár. A korábbi sümegi kasznár, Vépi Ferenc viszont éppen Karádra került számtartónak.111 112 Utódja Molnár Péter lett, de csak rövid időre, mert 1782-ben már 111 MOL E 156 fasc. 178. no 10. A karádi uradalom jövedelme: 21295 forint 44 dénár; a veszprémié: 16460 forint 20 dénár; a nyúlié: 5139 forint 41 dénár; a zalaegerszegié: 6279 forint 71 dénár volt. 112 VÉL B/IV2 tóm. 6. (1777) Vépi és Bubla korábbi pozícióira: MOL E 51 1776. szeptember no 151. Az 1777-től szinte hiánytalan számadássorozatból az alábbi évekből vizsgáltam a tisztikar 166
