Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)

MÁRKUSNÉ VÖRÖS HAJNALKA: A Veszprém Megyei Levéltárban folyó családtörténeti kutatások tanulságai

Van viszont egy rendszeresen visszatérő mag, a száz beiratkozott családkutatóból húsz-huszonöt, akik kitartóan több éven keresztül gyűjtik a családra vonatkozó információkat, és ha megbirkóznak az adatok feldolgozásával és rendszerezésével, bővítik szempontrendszerüket, tágítják forrásbázisukat. A KUTATOTT CSALÁDOK TÁRSADALMI ÁLLÁSA, FOGLALKOZÁSA Alapvető változás történt a rendszerváltás utáni családkutatásban. Megszűnt a „nemességkutatás egyeduralma". Nagyon színes - mint társadalmi állásra, mind vallásukra nézve - a kutatott ősök és utódaik köre. A magyarországi genealógia nagy múltra visszatekintő és könyvtárakat megtöltő irodalma korábban szinte kizárólag a nemesi családok történetével foglalkozott, de sajnos, még ebben a vonatkozásban is igen gyakran megbízhatatlan eredményekhez jutott. A mai kutatókat csak nagyon ritkán mozgatja a nemesi származás bizonyításának kényszere, mégis gyakran veszik kézbe a vármegye nemességi iratait, hiszen a Balaton-felvidék, a Bakony (gondoljunk csak Szentgálra) és a Somló-hegy környékének török hódoltságot átvészelt lakossága nagy számban szerzett annalist magának, s bár életminőségében, gazdálkodásában nem sokban, vagy egyáltalán nem különböztek egy parasztgazdától, származástudatuk, hagyománytiszteletük, kapcsolatrendszerük mégis más volt. Ezek a kutatók szinte mindig rengeteg szóbeli közlést, családról-családra öröklődő történetet hoznak magukkal, amelynek valóságtartalmát nem egyszer a források igazolják. Csak néhány példát említve: Veszprém Vármegye Törvényszékének (Sedriájának) irataiban talált rá Körmendi József felsőörsi prépost, püspöki levéltáros a Körmendy-család peres ügyeinek a családi emlékezetben is őrzött lenyomatára. A Véghely-család hugenotta eredetére vonatkozó családi történeteket Buday Csaba forrásokkal is tudta igazolni, az egeraljai Ferenczy-család állatokkal (marhákkal, lovakkal) való szakismeretének szóbeli emlékezetét Csögley Székely János kiadott naplója erősítette meg. A források viszonylagos bőségének is köszönhető, hogy a nemesi családok kutatóinak jelentős anyagot sikerült összegyűjteniük. A teljesség igénye nélkül felvillantjuk az utóbbi évek kutatott családjainak körét. A Balaton-felvidéki kisnemesi családok közül kiemelt figyelmet szenteltek a szentkirály szabadj ai Buday, Cseh és Véghelyi, a balatonfőkajári és küngösi Kenessey, a Perczel, a dörgicsei Király, a nemespécselyi Kántor, a mencshelyi Héra és Szabó valamint Lampert család genealógiai kutatásának. Kitartó alapossággal kutatják a palotai Darnay, a pápai Nádasdy család és több Somló környéki nemesi család, többek között a Barcza, Körmendy, Ugy, Soós és Forintos famíliák történetét. A