Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)
MÁRKUSNÉ VÖRÖS HAJNALKA: A Veszprém Megyei Levéltárban folyó családtörténeti kutatások tanulságai
családkutatás térbeli kiterjedése gyakran átlépi a megye és az ország határait. Ilyenkor a kitartó kutató a Magyar Országos Levéltárból kölcsönözhető biztonsági anyakönyvi és egyéb iratmásolatok segítségével vagy a levéltár szakkönyvtárának igénybevételével igyekszik adatokat gyűjteni. Ilyen határokon átnyúló családi kutatást végeznek a Szelestey, Palugyay, Sztrányai, Födelmesi leszármazottak. Sajnos kutatásaik eredményét csak kevesen foglalják össze írásban is, gyűjtött anyagukat fejben és céduláikon őrzik. Örvendetes módon napjainkban megnövekedett a parasztcsaládok kutatóinak száma. Szerepe lehet ebben a rendszerváltás után fellendülő helytörténeti kutatásoknak, az esetenként teljes lakosságot megszólító 87 monográfiák megjelenésének, amelyek közül az igényes munkák a helyi társadalom szerkezetét is vizsgálják, bemutatva az ott élő családok közösségi és egyéni sorsát. 88 Különösen a német származású családok keresik intenzíven őseik eredetét. Kutatásuk azonban több módszertani problémát is felvet: szinte valamennyien megküzdenek a német nevek gyakran eltérő írásmódjával, az íráskép változásaival, a 18. században még annyira jellemző mozgás, migráció irányának megállapításával (amikor az ismert helyről eltűnik a család és birtoklástörténeti, gazdaságföldrajzi ismeretek vagy a szerencse segít csak az elveszett szálak megtalálásában). Nehezíti a kutatást a sajátos német öröklési rend, amelynek következtében csak az egyik fiú (legidősebb vagy a legfiatalabb) maradt a házban, a többi gyermek gyakran elkerült a településről és a környékről is. Nem véletlen, hogy ebben a témában született a legtöbb módszertani kérdést is tárgyaló dolgozat kötetünkben (lásd a későbbiekben Irányi László, Meszlényi Zsolt, Szilágyi Anikó tanulmányait). A kutatott családok közül csak néhányat említünk: a gyulafirátóti Angermann, Csunyi, Károlyi, Karli, a veszprémi Fodor, Fürstner, Szlávik, Szukob, a tósokberéndi Tomóser, Haas, a bakonypéterdi Ruisz család genealógiai kutatását végzik leszármazottaik. Tudományos kutatásaik során (egymástól eltérő céllal és módszerrel) többen is vállalkoztak egy-egy falu teljes népességének feldolgozására. Szilágyi-Kósa Anikó nyelvész a német névadási és névhasználati szokások elemzéséhez dolgozta fel Barnag és Vöröstó 18-20. századi anyakönyveit. 89 Kutatásainak a nyelvészeti eredményeken túl számtalan módszertani tanulsága van, amiből a demográfia és társadalomtörténet is sokat meríthet. Meszlényi Zsolt a gannai plébánia 1771-től 1791-ig vezetett anyakönyveinek vizsgálatát végezte el egy számítógépes program segítségével. 90 Irányi László Nagyesztergár történetét kutatva mélyült el a 18. A Balatonfüred-Csopak Tája Szövetkezet anyagi támogatásával 1986 és 2001 között megjelent 14 kötetet (Alsóörs, Balatonszőlős, Berhida, Csopak, Felsőörs, Lovas, Nemesvámos, Palóznak, Pécsely, Tótvázsony, Veszprémfajsz és Balatonfüred-Balatonarács) például a település valamennyi lakosa ingyen megkapta. 88 A rendszerváltás utáni Veszprém megyei helytörténetírás helyzetéről MÁRKUSNÉ 2003,2007. 89 SziLÁGYl-KÓSA 2008. 90 MESZLÉNYI 2003.
