Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)
DR. PÁL-ANTAL SÁNDOR: A családtörténeti kutatás lehetőségei Erdélyben
A CSALÁDTÖRTÉNETI KUTATÁS LEHETŐSÉGEI ERDÉLYBEN családtörténet kutatása napjainkban egyre általánosabbá válik. A dokumentációs könyvtárak és levéltárak kutatótermeiben napról napra növekszik azon személyek száma, akik szűkebb vagy tágabb, átfogóbb családtörténeti kutatásokat végeznek. Vannak, akik megelégszenek egy-egy családfa felállítással, vagy a nemeslevél eredetijének felkutatásával, de találkozunk olyan igényesebb kutatókkal is, akik nem elégszenek meg a családfával, hanem minél teljesebb családtörténet megírására törekednek. Ez az új orientálódás, a családtörténet kutatása, kezd elterjedni Erdélyben is. Az itteni kutatótermekben is mind gyakrabban találkozunk olyan személyekkel, akik saját, vagy más családok kutatásával foglalkoznak. Mivel egy család rendszerint szerteágazó gyökerekkel, illetve hajtásokkal rendelkezik, a kutatás is ezek nyomain kénytelen haladni. Ismerek kutatót, akinek 16 évi kutatás után sikerült egy családtörténeti kötetet összeállítania és kiadnia. A vadadi Filep családról van szó, amelynek tagjai szétszéledtek Erdély és Magyarországon kívül is rokoni kapcsolatot hozva létre számos neves családdal. A rájuk vonatkozó adatokat évekig tartó fáradságos munkával lehetet csak összegyűjteni. Az alábbiakban, az erdélyi levéltárakban történő kutatási lehetőségeket vázolom. Mielőtt az ismertető lényegére térnék, megemlítem, hogy az erdélyi családtörténeti kutatások szervesen kapcsolódnak az anyaországiakhoz. Ennek oka nem más, mint a közös múlt és az a tény, hogy az erdélyi kormányhatósági levéltárak a Magyar Országos Levéltárban találhatók. A kormányhatósági levéltárak pedig rendkívül gazdag forrással rendelkeznek egész Erdélyt illetően. Gondolok itt elsősorban az erdélyi főkormányszéki (Gubernium) levéltárra, a különböző adó és úrbéri összeírásokra és másokra. Tehát, ha egy magyarországi személy levéltári kutatást akar folytatni, ajánlatos, hogy az egyházi anyakönyvek tanulmányozása után a Magyar Országos Levéltárban folytassa az adatgyűjtést. Megemlítem azt is, hogy a mai Erdély (Romániához került országrész) nagy kiterjedésű, területe meghaladja az anyaországét. Vidéki levéltárosként nem
