Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)
DR. PÁL-ANTAL SÁNDOR: A családtörténeti kutatás lehetőségei Erdélyben
volt, és ma sincs módomban egyenlő rálátással kezelni e kérdést ezen kiterjedt terület minden régióját illetően. Ismereteim és adataim Székelyföld központúak, azé a régióé, amelyből származom, és amelynek történetét évtizedek óta kutatom. Kevesebb információval rendelkezem a Bánát, a Partium, illetve a szászvidék családtörténeti forrásait illetően. De tekintetbe véve azt a tényt, hogy magyar családtörténeti kutatásként Erdély legfontosabb régiója a Székelyföld, az ismertető, remélem, nem lesz hiábavaló. Egy általános ismertetőnél nehéz eldönteni, mire helyezze a hangsúlyt az előadó. Ez a jelen esetben talán még hangsúlyosabb, mivel a tisztelt hallgatóság szerény ismereteit ez alkalommal szeretné gazdagítani. Tekintetbe véve a tényeket jónak láttam a kutatásnak nemcsak levéltári oldalával, hanem a könyvészetével is foglalkozni. A családkutatás kezdetéről akkor beszélhetünk, amikor a kutató a család tulajdonában található iratok alapján felvázolja az élő rokonság (szülők, testvérek, nagyszülők, illetve azok testvérei) adatait. Rendszerint, családi körülmények között vázolni lehet egy-egy szűkebb család, família vagy nemzetség történetének utolsó évszázadát. Az ennél régebbi időszak megismerését már csak könyvtári és levéltári kutatásokkal lehet folytatni, egyre mélyebben visszanyúlva a múltba. A családkutatásnál is érvényes az időt spóroló íratlan szabály, hogy a munkát előbb a kiadott, könyv formában található források tanulmányozásával kezdjük, és csak azután folytassuk búvárkodásunkat a Levéltárban. Genealógiai jellegű, illetve e célból jól használható kiadványok találhatók dokumentációs könyvtárakban, de több esetben magánszemélyeknél is. Az erdélyi adatokat is tartalmazó 12 kötetes Nagy Iván-féle Magyarország nemes családjai, valamint a Kempelen Béla által 191 l-ben kiadott Magyar nemes családok című művek ma már CD-n is hozzáférhetők. Erdélyi vonatkozásban eddig nem jelent meg egy átfogó magyar családtörténeti munka. Két kiadatlan művet ismerek. Az egyik Gyulay Sarkantyús Richárd genealógiai gyűjteménye, a másik a Kelemen Lajosé. 35 Az előbbi a különböző kiadványokban található adatokat gyűjtötte egybe és rendszerezte, az utóbbi főként levéltári forrásokból állította össze munkáját a múlt század első felében. Gyulay munkája könnyen áttekinthető, Kelemen Lajosé sok ismeretlen új adatot tartalmaz és kiadása előkészületben. Megjegyzem, hogy mindkettő az erdélyi nemesek családfáit tartalmazza. Román vonatkozásban, 1895-ben Ian Puscariu közölt egy átfogó, a román és román származású nemesi családtörténeti munkát. 36 Pálmay József a múlt század első felében összeállította a székelyföldi nemesek családfáit. Pálmay levéltári kutatásokra alapozva dolgozott, és három 35 GYULAI é.n. több doboznyi; KELEMEN é.n. Mindkét kézirat az Erdélyi Múzeum-Egyesület levéltárában volt, amelyet most a kolozsvári Nemzeti Levéltárban őriznek, mindkettőt Colecfie genealogicä megnevezéssel. 36 PUSCARIU, 1895.
