Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)

BUDAY CSABA: Nemzetközi családtörténeti konferencia kicsit más szemszögből...

A kutatás kezdetén már tudjuk, hogy nemesi, polgári vagy jobbágy származású személyek után kutamnk. A levéltárakban kitűnően felkészült szakemberek adnak eligazítást azzal kapcsolatban, hogy melyik esetben mit, hol és hogyan keressünk. Az viszont már nem mindegy, hogy a megszerzett információkat hogyan rendszerezzük, a hiányos adatokat, hogyan próbáljuk hitelt érdemlően kiegészíteni, és ezeket hogyan gyűjtsük úgy egy csokorba, hogy abból valóban és lehetőleg egyértelműen kiderüljön a keresett család genealógiai képe. Miután a különböző társadalmi csoportokhoz tartozók esetén a kutatási lehetőségek is különbözőek, ezért most csak a nemesi múlttal rendelkező családkutatás terén felmerült problémákkal foglalkozom. Meg kell azonban jegyezni, hogy sok esetben ezen kérdések kiszűrése és megválaszolása megegyezik a többi társadalmi csoportba tartozókéval. Akárhogy is van, az első kérdésünk mindig az: kik vagyunk és honnan jöttünk? Nem is gondolnák, hogy erre a kérdésre igazából milyen nehéz pontos és elfogadható választ adni. Nevünk eredetének megfelelő tisztázása legalább olyan nehéz, mint családunk történetének kutatása a 17. század előtti időkből. Aki csak most kezdi a családja történetét kutatni, ennek a kérdésnek a megválaszolását hagyja későbbre. Utóbb külön ki fogok térni egy fejezetben ennek a témának a kiértékelésére. Kezdetben azonban nézzük a könnyebben elérhető és megvalósítható adatgyűjtési lehetőségeket. Ezeknek forrásai a mindenki számára hozzáférhető állami anyakönyvek. A halotti, a születési, és a házassági anyakönyvek. I. KUTATÁS NAPJAINKTÓL 1895-IG Ez az időszak az, mely tulajdonképpen a legkönnyebben kutatható. 1895-től kezdődött az állami anyakönywezetés, s eddig az időpontig az esetek nagy százalékában szinte 100 %-os eredményt érhetünk el. Az állami anyakönyvek pontos és megbízható adatokat tartalmaznak, melyeket még szüleink, vagy nagyszüleink sem tudnak esetenként ilyen mélységig velünk megismertetni. Gondolok itt a születés, vagy halál pontos idejének beálltára, vagy a bekövetkezett halál okára, esetleg pontos helyére, vagy a szülők, házasulandók adatainak pontos felsorolására, mint például a foglalkozás, életkor, lakcím, stb. Erre az időszakra jellemző felmerülő probléma nincs, vagy nagyon minimális. Összességében ezen időszak kutatásában érhetjük el a legjobb és egyben a leggyorsabb eredményt.